A kormány kérdez, a MOHU válaszol – zajlik a koncessziós rendszer felülvizsgálata
A hulladékgazdálkodási koncesszió felülvizsgálata zajlik, a MOHU pedig üdvözli, hogy a kormány áttekinti a rendszert. A Molhoz tartozó társaság álláspontja szerint a koncessziót újra kell gondolni, és a minisztériumból már érkeztek kérdések, igények ezzel kapcsolatban.
A Gajdos László vezette, élő környezetért felelős minisztérium feladata a hulladékgazdálkodási koncesszió felülvizsgálata. A revíziót Kertész-Káldosi Zsuzsanna államtitkár végzi majd. Az ügy kapcsán Hadházy Ákos is járt a szakminisztériumban, ahol Kolesár Gergely helyettes államtitkárral egyeztetett; Hadházy azt kifogásolta, hogy Kolesár a Mol egyik korábbi vezető jogászaként részt vesz a MOHU-koncesszió vizsgálatában.
A MOHU-nál abban bíznak, hogy a kormányzat és az illetékes szakminiszter a teljes rendszer működését vizsgálja majd át. Álláspontjuk szerint a hulladékgazdálkodást csak rendszerszinten lehet kezelni, egy-egy részlet – például a műanyag palackok visszagyűjtése – önmagában nem választható le a teljes konstrukcióról.
Sikeres a visszaváltás, miközben milliárdos a veszteség
A 2024-ben elindult magyar visszaváltási rendszer aránya 2025-ben elérte a 89 százalékot, ami magasabb például Svédország 88 százalékos mutatójánál, ahol már 1984 óta működik a lakossági italcsomagolások visszagyűjtése. A rendszer ugyanakkor 2025-ben mintegy 37 milliárd forintos veszteséget termelt a MOHU számára.
A 2025-ös adatok szerint a DRS-rendszer működtetése összesen 72,5 milliárd forintba került. Ebből a gyűjtés 18,8 milliárd, a válogatás 9,2 milliárd, a szállítás 1,2 milliárd, az úgynevezett kezelési költség pedig a boltoknak kifizetett 19,7 milliárd forintot tett ki. Utóbbi az az összeg, amelyet a MOHU az üzleteknek fizet többek között a visszaváltó automaták működtetéséért, tisztításáért és az automatákban használt zsákok cseréjéért.
A MOHU-nál azzal is számolnak, hogy a Mol hosszú távon nem finanszírozhat évről évre 30–40 milliárd forintos veszteséget. Ez is abba az irányba mutat, hogy a koncesszió működését minél hamarabb felül kell vizsgálni.
3,5 milliárd palack, doboz és üveg
Miközben a közbeszéd jelentős része az ötvenforintos visszaváltási díjról, a „palackmaffiáról” vagy a gyorsan megtelő automatákról szól, a visszagyűjtés 12 havi gördülő aránya már elérte a 90,2 százalékot.
A 3,5 milliárd darab kibocsátott italcsomagolásból – üvegből, alumíniumdobozból és műanyag palackból – mintegy 3,1 milliárd darabot gyűjtött vissza a MOHU. Ez környezetvédelmi szempontból kedvező eredmény, hiszen ekkora mennyiség nem került lerakókba vagy a környezetbe. A szám ugyanakkor azt is megmutatja, milyen hatalmas mennyiségű egyszer használatos csomagolást használunk Magyarországon. Ha tízmilliós lakossággal számolunk, ez fejenként évente mintegy 310 darab palackot, üveget vagy alumíniumdobozt jelent.
Idén július végéig a visszaváltási arány 86,2 százalék volt, a rendszer pedig már több mint 1,8 milliárd darab italcsomagolást gyűjtött vissza.
Gondolkodnak a mobilautomaták újfajta bevetésén
Olyan gondolat is felmerült, hogy az eddig főként a kisboltokat és éttermeket kiszolgáló mobilautomatákat használja a MOHU a lakossági visszaváltásnál is. Ezek akkor lennének igazán hatékony időszakos visszaváltási pontok, amikor egy adott területen megnő ennek az igénye, így például koncertek, rendezvények után, vagy a belvárosban turisták által látogatott népszerű területeken.
A MOHU-nál a cél az, hogy a nagy forgalmú területeken növeljék a bedobónyílásokat, vagyis az olyan lehetőséget, ahol a palack rögtön a visszaváltórendszerbe kerül, és nem a kukába. A társaság szerint azt a hatalmas környezetvédelmi eredményt, amit Magyarország az elmúlt két évben elért, mindenképpen meg kell őrizni: hárommilliárd palack, doboz és üveg hulladékától mentesítette a kukákat a REpont, és ezek mind visszakerültek a körforgásba.
