Jaksity György: célzottabban kellene támogatni a családokat
A Concorde alapító-elnöke szerint a családtámogatási rendszert át kell alakítani, és az erre fordított pénzt inkább a szegénység felszámolására kellene költeni. Jaksity György ezt a Hungarian Business Leaders Forum konferenciáján mondta el, majd az Economxnak fejtette ki részletesen az álláspontját.
A közgazdász élesen bírálta az előző kormány gazdaságpolitikáját. Pozitívumként csupán a gyenge, de meglévő gazdasági növekedést és a foglalkoztatási fordulatot említette. Kiemelte ugyanakkor, hogy több mutatóban, így a fogyasztás tekintetében is az uniós rangsor végén szerepel az ország. Véleménye szerint hiába költött sokat az állam a gazdaság támogatására, azt nem jól tette: közlekedésre, vállalati támogatásokra és energiára az uniós átlagnál jóval többet fordítottunk.
„Összességében is nagy az állam szerepe a gazdaság támogatásában. Ez pedig visszaüt. Sok olyan terület kapott például támogatást, ahol a piac nem tudott már növekedni, és felesleges kapacitásokat építettünk ki” – fogalmazott. Hozzátette: ezzel gyorsan szakítani kellene, mert az adóforintok pocsékolása mellett a versenyt is torzítja. Szerinte egyszerűen meg kell szüntetni azoknak a területeknek a támogatását, amelyeknél nincs szükség rá, vagy eleve reménytelen.
A családtámogatásokról szólva kijelentette: „azt várni, hogy többet fizetünk és a nők erre elkezdenek szülni, szerinte a legnagyobb hülyeség volt, mintha a betonfalat akarták volna eltolni”. Rámutatott, hogy a támogatások ellenére 20 százalékkal csökkent a születésszám. Az előadás után az Economxnak elmondta: egy öregedő társadalomban élünk, amely egyik válságból a másikba megy, így nem meglepő, hogy bizonytalanabbak a fiatalok a hosszú távú terveikben. A cél – hogy az induló családok biztonságos környezetben tervezhessenek, gyermeket vállalhassanak, lakást vásárolhassanak vagy bérelhessenek, és pótolják az otthon maradó szülő kieső jövedelmét – támogatandó, de nem a jelenlegi módon.
Jaksity szerint a családtámogatásokat célzottabban, rászorultsági elven kellene mérni. Példaként említette azokat a párokat, ahol mindkét szülő dolgozik, jól keres, és van hitelfelvételi képességük – őket nem így kellene támogatni. Inkább olyan gazdaságpolitikára lenne szükség, hogy ne „asztronomikus kamatokon kelljen eladósodniuk”. Ha ezeket a kamatokat könnyedén tudnák fizetni megfelelő munkahelyekkel és jövedelemmel, akkor teljesen felesleges őket támogatni – mutatott rá. Véleménye szerint a fenti célon túlmutató, inkább politikai, mint gazdasági-társadalmi megfontoláson alapuló családtámogatások helyett a szegénység felszámolására kellene fordítani a szociális forrásokat.
A Tisza-kormány első négy hónapjának munkájáról úgy fogalmazott: ennyi idő alatt a kárfelmérésre volt csak lehetőség, naponta esnek ki csontvázak, viszont úgy látja, a munka zajlik a háttérben. „Amennyiben a kormány komolyan gondolja, hogy a következő évtized elején bevezeti az eurót, akkor nagyon kemény menet vár a költségvetésre. Hiánycsökkentés, a bevételek és kiadások szerkezetének megváltoztatása. Ennyi idő alatt ezekből több eredményt nem lehetett volna most kihozni” – tette hozzá.
Elismerte: az általa javasolt ötletekhez nagyon komoly társadalmi támogatottság kell. Aláhúzta: a költségvetési szigorítás nem fog érdeksérelem nélkül járni, viszont ez kell a gazdaság fejlődéséhez. Ugyanakkor nem az adókat kell növelni, amelyek összességében így is magasak a bruttó hazai termékhez képest, hanem a kiadásokat kell lefaragni, illetve átcsoportosítani.
Az augusztus végén benyújtott költségvetési módosítóval kapcsolatban megjegyezte: ezt az évet már nehéz lenne mentegetni, ha volt is kevés mozgástér, azt biztosan kihasználta a minisztérium. Mozgástér várhatóan a 2027-es költségvetésben sem lesz, hiszen nagyon kemény munkára lesz szükség az ERM-kritériumok megközelítéséhez. Kérdésre válaszolva elmondta: elméletileg készen állhat Magyarország 2030-ra az eurócsatlakozás feltételeinek megteremtésére, ám ez nem fog növekedési áldozat nélkül menni, az állami kereslet szerepét ugyanis csökkenteni kell a bruttó hazai termék vonatkozásában. A lényeg nem az, hogy 1-2 évvel előbb vezessük be az eurót, hanem hogy tartósan az egyensúlyi növekedés pályájára álljon végre a gazdaság.
A repülőtér esetleges eladásáról szólva fenntartotta korábbi véleményét: az állam nem minden területen jó tulajdonos, és ez lenne a leggyorsabb módja az államadósság csökkentésének. A reptért működtető cég 2005-ös privatizációja szerinte a lehető legjobb üzlet volt, hiszen akkori árakon évente 40-50 milliárd forintnyi spórolást jelentett, miközben megvalósultak a szükséges beruházások, megnőtt a reptér forgalma, és az állam fenntartotta a szükséges kontrollt.
