Tovább nő a kórházi adósság: augusztus végére 66,7 milliárd forint
Augusztus végén a magyar kórházak teljes adóssága elérte a 66,7 milliárd forintot, ami 7,7 milliárd forintos emelkedést jelent egyetlen hónap alatt. A tartozásállományban már benne vannak az egyetemi klinikai központok és a központi költségvetési intézmények is.
Július végén még 59 milliárd forinttal tartoztak a beszállítóknak az intézmények. A Magyar Államkincstár adatai szerint a központi költségvetési intézmények tartozása augusztus végéig 42,5 milliárd forint volt, az egyetemi klinikákon pedig 24,2 milliárd forintnyi kifizetetlen számla halmozódott fel.
Az egyetemi klinikák tartozása augusztus végén: a Szegedi Tudományegyetem 7,9 milliárd forint, a Debreceni Egyetem 6,9 milliárd forint, a Semmelweis Egyetem 2,1 milliárd forint, a Pécsi Tudományegyetem 7,3 milliárd forint.
A legnagyobb tartozást felhalmozó kórházak között szerepel a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet 3,4 milliárd forinttal, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház 3,1 milliárddal, a Szent János Kórház 2,2 milliárd forinttal, valamint a Bajcsy-Zsilinszky Kórház 2,1 milliárd forinttal.
Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint az idei augusztusi havi 7,7 milliárd forintos emelkedés alacsonyabb a tavaly augusztusinál, amikor 9,7 milliárd forint volt a növekmény, de kevésnek semmiképpen sem mondható. Hozzátette: míg 2023-ban 4–5,5 milliárd forint volt a lejárt adósság havi átlagos emelkedése, 2024-ben már elérte a 8–10 milliárd forintot, 2025-ben 6–8 milliárd forint volt, idén pedig ismét 8–9 milliárd forintra ugrott.
Ivády Vilmos egészségügyi rendszermenedzser a Magyar Kórházszövetség kongresszusán elmondta, hogy tavaly mintegy 54 milliárd forintot tett ki a dologi kiadások inflációs hatása. Bár ez idén valószínűleg kisebb lesz, az évi plusz 80 milliárd forintnak a felét biztosan elviszi az áremelkedés.
Rásky László szerint a dolog másik része a rejtett bérnövekedés az egészségügyben. Bár hivatalosan nincs béremelés az állami egészségügyi szférában, a valóságban mégis van, és azt csak a dologi kiadások terhére lehet megvalósítani. Egyre több intézményvezető beszél arról, hogy újra szokás lett a szakorvosok el-, illetve átcsábítása – ennek fedezete is csak a dologi kiadásokra biztosított összeg lehet.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a Magyar Kórházszövetség konferenciáján elmondta: az évi 500 milliárd forint az egészségügy számára jövőre érkezik. A tárcavezető kiemelte, hogy egyelőre a költségvetés helyzete határozza meg a lehetséges többletforrásokat. Az év közbeni adósságrendezés, vagyis a kórházkonszolidáció a tervek szerint év végén érkezik.
Rásky László a közbeszerzésekkel kapcsolatban azt mondta, fontos a versenysemlegesség, és az is, hogy az intézmények valóban a szükséges eszközöket szerezzék be. Az eszközöknek jó minőségűeknek kell lenniük, a berendezések mögött pedig biztos szervizháttérnek kell állnia. Az Országos Kórházi Főigazgatóság tervei szerint központi eszközbeszerzések továbbra is lesznek, de igyekeznek megtalálni az ésszerű középutat a centralizáció és a helyi beszerzések között.
Rásky László rendkívüli eredménynek tartja, hogy az OKFŐ a kötelező eMedSol-t előíró kormányrendelet hatályon kívül helyezését is javasolta. Korábban az a terv szerepelt, hogy az összes közellátásban lévő kórháznak és szakrendelőnek át kell állnia az e-MedSol informatikai rendszerére.
