Új kutatás: a gyermekkori élmények generációkon át is hatással lehetnek a lelki egészségre
Egy új hazai kutatás szerint az ártalmas gyermekkori élmények és a felnőttkori lelki problémák között jól látható összefüggés rajzolódik ki, míg a támogató, biztonságot adó élmények ellenkező irányú mintázatot mutatnak. A kutatók jeleit találták annak is, hogy bizonyos családi nehézségek akár három generáción keresztül is megjelenhetnek.
Az Európai Prevenciós és Terápiás Medicina Alapítvány kutatássorozatának legújabb eredményei szerint minél több ártalmas élményről számoltak be a résztvevők, annál gyakrabban jelent meg körükben az önsértés, az öngyilkossági gondolat vagy kísérlet, illetve a szerhasználat. A kutatás 1033 felnőtt válaszaira épült.
Az adatok legszembetűnőbb mintázata az öngyilkossági kísérleteknél jelent meg: a legkevesebb pozitív gyermekkori élményt jelző csoportban a válaszadók 29,6 százaléka számolt be arról, hogy élete során volt már öngyilkossági kísérlete, míg a legtöbb pozitív élményt jelző csoportban ez az arány 3,2 százalék volt.
A szerhasználatnál hasonló különbségeket találtak: a legalább egy éven át tartó, rendszeres, nem intravénás kábítószer-használatról az ártalmas gyermekkori élményt nem jelző csoportban senki nem számolt be, míg a legalább hat ilyen élményt jelzők körében 10,1 százalék volt ez az arány. A pozitív élményeknél fordított mintázat rajzolódott ki.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy az adatokból nem állapítható meg pontosan, mekkora szerepet játszanak a pozitív élmények. Hoffmann Kata pszichológus szerint a támogató kapcsolatoknak nem feltétlenül csak a családon belül kell megjelenniük, a pedagógusok, barátok és más megbízható felnőttek is fontos szerepet tölthetnek be.
A kutatás a családi mintázatok generációkon átívelő összefüggéseit is vizsgálta. Az apai nagymama érintettsége 8,04-es esélyhányadost mutatott az apa érintettségével, a nagymama érintettsége pedig 1,85-ös esélyhányados mellett kapcsolódott a válaszadó későbbi érintettségéhez.
A kutatók külön hangsúlyozzák, hogy a három generációban megjelenő hasonló mintázatot nem szabad úgy értelmezni, mintha a traumák genetikailag öröklődnének. Makara Mihály kutatásvezető szerint egy felnőtt problémáinak vizsgálatakor érdemes figyelembe venni, milyen gyermekkori tapasztalatokat hordoz magával.
Fekete-Gál Martina pszichológus felhívta a figyelmet arra, hogy a minta nem reprezentálja a magyar felnőtt lakosságot. A kutatás online kérdőívvel zajlott, a résztvevőket elsősorban a Facebookon toborozták, átlagéletkoruk 49 év volt, 94,9 százalékuk nő.
