Takarmányhiány: a gazdák háromszoros áron jutnak szénához, akár 600 milliárdos veszteség jöhet
Egész Európa, benne Magyarország is a szélsőséges nyári aszály miatt fellépő takarmányhiánnyal küzd. A szakmai szervezetek júliusi beszámolói szerint az idei szálas takarmányhozamok 30-50 százalékkal maradnak el a többéves átlagtól. A hiányzó lucerna és széna első körben az állatok etetésénél hiányzik, majd továbbgyűrűzik a kereskedelembe, hiszen takarmány híján sok szarvasmarha kikerülhet a tejtermelő üzemekből, ami a tej- és húsárak növekedésével fenyeget.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke hangsúlyozza: az abrakfogyasztó haszonállatoknál – például disznónál, csirkénél – nincs gond, mert gabonából az aszály dacára elegendő termett az országban, ráadásul a világpiacról is be lehet szerezni. A kérődző állatok takarmányával van a probléma, mert őket nem lehet megetetni gabonával: szükségük van a magas rosttartalmú fűfélék szénájára, erjesztett tömegtakarmányra. A szénának viszont nincsen világpiaca, világtőzsdéje és nagy globális kereskedője, ezért ha az aszály miatt nincs helyben fű vagy széna, az nagy baj.
A magyar gazdák Romániából csak értelmezhetetlen költségen tudnak behozni szálas takarmányt, Szlovákiából pedig azért nem érkezik elegendő, mert a lengyeleknek is szükségük van rá. A tömegtakarmány ára az eddiginél nagyjából háromszor magasabb: egy 300 kilogramm környéki bála 10 ezer forint helyett 30 ezer forintért kel el, Nyugat-Európában pedig még ennél is drágább. Még ezen az áron is nehéz beszerezni. A minőség sem garantált: a szakszerűtlen betakarítás penészes, poros takarmányt eredményez, ami két-három hónap alatt termelésvisszaesést és állategészségügyi többletköltségeket okoz.
Sok termelő kénytelen a fűszéna helyett nagyobb mennyiségben takarmányszalmával etetni, ami teljesen más minőségű tápanyag, így a megtermelt tej mennyisége és minősége sem lesz ugyanaz. Az alternatív takarmányok piacán nincs új megoldás: a korpa, liszt, tejsavó, sörtörköly, szőlőtörköly és melasz jöhet szóba, de hosszú távú megoldást nem kínálnak.
A szálas takarmányhiány rövid távú következményeként már érkeznek hírek a termelő szarvasmarha-állomány csökkentéséről vagy felszámolásáról. Elsősorban a kisebb telepek zárhatnak be, a nagyobbak hatékonyabb termeléssel tudják ellensúlyozni a problémákat. Ha valaki felszámolja az állományt, a helyzet rendeződése esetén sem indul újra a termelés néhány hét vagy hónap alatt – ez hosszú időre szólhat, vagy örökre.
A krízis megoldása elképzelhetetlen kormányzati támogatás nélkül. Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium júliusban egyeztetésre hívta a termelői szakszervezeteket és az agrárkamarát, szeptember közepén pedig Molnár János agrárgazdaságért felelős államtitkár tárgyalt a szakmai- és tenyésztőszervezetekkel a hazai takarmánybázis erősítéséről és a válságkezelési eszközökről. Az államtitkár a Betakarítási Koordinációs Bizottság ülését követően azt írta: segítik annak feltérképezését, hogy a régióból – többek között Lengyelországból, Szlovákiából és Romániából – megfelelő mennyiségű és minőségű gabona álljon rendelkezésre, és ha a Duna vízszintje lehetővé teszi, a vízi szállítási útvonalak alkalmazását is mérlegelik.
A társas vállalkozásoknál évente általában mintegy 200 milliárd forint profit keletkezik, idén azonban a MOSZ elnöke szerint akár 600 milliárd forintos ágazati szintű veszteség is elképzelhető. A szakember felhívja a figyelmet arra is, hogy a megváltozó időjárási körülményekhez való alkalmazkodáshoz strukturális átállásra lenne szükség, ami akár tízéves időhorizontot is igénybe vehet, és még az sem világos, pontosan mire kellene átállni.
