Új várólista-csökkentési program indul az egészségügyben
Új várólista-csökkentési program indul az egészségügyben – jelentette be az egészségügyi miniszter. A cél nem pusztán az, hogy több műtétet végezzenek, hanem az is, hogy jobban kihasználják a meglévő műtéti kapacitásokat, és a pluszteljesítményért közvetlenül az abban részt vevő egészségügyi dolgozók is részesüljenek az ösztönzőből.
A programra nem véletlenül van szükség: szeptember 21-én a három legnagyobb, 60 napon túli várólistán összesen 38 988 beteg szerepelt. A NEAK adatai szerint szeptember 21-én szürkehályog-műtétre 6464-en, térdprotézisre 21 921-en, csípőprotézisre pedig 10 603-an vártak 60 napon túl. Júniusban ugyanezen a három listán még összesen 35 623 beteg szerepelt, vagyis néhány hónap alatt 9,45 százalékkal nőtt a számuk.
A legnagyobb problémát továbbra is a térdprotézisre várakozók jelentik: több mint 21 ezren vannak azok, akik legalább két hónapja várnak a beavatkozásra. A csípőprotézisre várók száma meghaladja a tízezret, miközben több mint hatezer beteg szürkehályog-műtétre vár 60 napon túl.
Délután és hétvégén is dolgoznának a műtők
A miniszter szerint a program egyik fontos eleme az eddig rendelkezésre álló műtéti kapacitások jobb kihasználása. A tervek szerint elsősorban a normál műszak utáni délutáni időszakban végeznének további műtéteket, de ahol ehhez megvan a szakmai és dolgozói kapacitás, hétvégi beavatkozásokra is sor kerülhet.
Ehhez pozitív finanszírozási ösztönzőt vezetnek be. Ennek jelentős részét azok az orvosok, szakdolgozók és más osztályon dolgozó munkatársak kapják majd, akik ténylegesen lehetővé teszik a többletteljesítményt.
Nem egyszerűen a műtétek számának növelése a cél
A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta: nem egyszerűen a műtétek számának növelése a cél. Az ösztönző egy részét szakmai minőségi mutatókhoz, valamint a betegek által jelzett eredményekhez és tapasztalatokhoz is kötnék. A PROMs, vagyis a betegek által jelzett eredménymutatók, illetve a PREMs, az ellátással kapcsolatos betegélmény és elégedettség is bekerülhet a rendszerbe. Vagyis a tervek szerint nemcsak az számít majd, hogy hány műtét történt meg, hanem az is, milyen eredménnyel.
Nem minden kórházra ugyanazt a sablont húznák rá
A program része a műtők működésének részletesebb mérése is. Vizsgálják majd többek között a műtők kihasználtságát, a tényleges műtéti időt, a műtétek közötti betegcsere idejét és a teljes folyamat hatékonyságát. A miniszter szerint nem országos sablont akarnak minden intézményre ráhúzni. Ehelyett kórházanként problématérképet készítenének, és az adott intézményben keresnék meg a szűk keresztmetszeteket. A miniszter a műtőt drága infrastruktúraként írta le, amelynek üresen állása elvesztegetett kapacitást jelent.
A programhoz a Semmelweis Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen már további kapacitások kiépítésén dolgoznak. Külföldi szakemberek is bekapcsolódnak, akik az úgynevezett ERAS-protokollok, vagyis a gyorsított felépülést támogató műtéti és rehabilitációs eljárások alkalmazásában rendelkeznek tapasztalattal. Ennek egyik célja, hogy ahol szakmailag lehetséges, rövidüljön a kórházi tartózkodás, a betegek gyorsabban épüljenek fel, és így az osztályok hamarabb fogadhassák a következő műtétre váró betegeket.
A várólistákat is felülvizsgálják
A program másik eleme a várólisták felülvizsgálata. A miniszter szerint pontosan szeretnék látni, kik azok a betegek, akik ténylegesen műtétre várnak. Felülvizsgálják a 2025 áprilisában bevezetett ortopédiai várólista-protokollt is. A miniszter szerint a 35 feletti BMI-hez kapcsolódó automatikus ideiglenes korlátozás helyett a jövőben az egyéni betegkockázatot, a szakmai mérlegelést és a kezelőcsapat döntését vennék alapul. Ez azt jelenti, hogy az ortopédiai műtétek esetében nagyobb szerepet kaphat az egyedi orvosi mérlegelés a jelenlegi, automatikus korlátozással szemben.
A betegek is több információt kaphatnak
A tervek között szerepel az is, hogy a betegek több, érthető és összehasonlítható információt kapjanak az egyes kórházak teljesítményéről, az ellátás minőségéről és az eredményekről. A miniszter szerint így a betegek valódi információk alapján dönthetnének arról, hogy melyik intézményt választják.
A program egyik kulcskérdése ugyanakkor az lesz, hogy a pluszforrások, a dolgozói ösztönzők és a meglévő műtéti kapacitások összehangolása milyen gyorsan jelenik meg a várólisták számaiban. Erre különösen azért lesz szükség, mert a három kiemelt műtétnél a 60 napon túl várakozók száma június óta közel tíz százalékkal emelkedett. A most bejelentett program célja éppen ennek a folyamatnak a megfordítása.
