Három mentelmi ügy és a legfőbb ügyész megválasztása szerepel a parlament napirendjén
Rendkívüli ülést tart hétfőn reggel 9 órától az Országgyűlés: a Tisza-frakció kezdeményezésére három mentelmi ügyről határoznak, emellett várhatóan titkos szavazáson döntenek a legfőbb ügyész jelöltjéről is.
A legfőbb ügyész helyettese múlt kedden kezdeményezte lopás miatt Magyar Péter miniszterelnök, hűtlen kezelés miatt Hankó Balázs, a korábbi kulturális és innovációs miniszter, valamint hivatali vesztegetés miatt Seszták Miklós, a korábbi nemzeti fejlesztési miniszter mentelmi jogának felfüggesztését.
A kormányfő akkor azt közölte, kéri, hogy a mentelmi jog felfüggesztése iránti kérelmek megérkezése után haladéktalanul hívják össze az Országgyűlés rendkívüli ülését, hogy – mint fogalmazott – egy perccel se kelljen tovább várni arra, hogy Hankó Balázzsal és Seszták Miklóssal valóban magasabb fokozatba kapcsolhasson az Út a börtönbe program.
Magyar Péter saját mentelmi ügyét úgy kommentálta, hogy az a Polt-féle ügyészség utolsó szánalmas kísérlete arra, hogy megpróbálja összemosni az orbáni maffia által végrehajtott közpénzlenyúlásokat és az ellene 2024-ben indított, már többször befuccsolt politikai karaktergyilkossági kísérletet, de kéri, a parlament függessze fel a mentelmi jogát.
Hankó Balázs mentelmi jogának felfüggesztését hűtlen kezelés miatt kezdeményezték. A Legfőbb Ügységzség álláspontja szerint a Nemzeti Kulturális Alap működése során a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumát használhatták fel jogellenes cselekményre Hankó irányításával.
Seszták Miklós ellen vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt nyomoznak. A nyomozás adatai alapján feltételezhető, hogy a korábbi miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatója 2015 és 2018 között, közvetítőn keresztül több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vett át a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló cégek képviselőjétől.
A kormányfő szerdán bejelentette, hogy hétfő délelőttre összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését, hogy a parlament azonnal dönthessen mindhárom ügyben a mentelmi jog felfüggesztéséről. Az erről szóló kezdeményezést – a kormánypárti képviselők egyötödének aláírásával – csütörtökön nyújtotta be a parlamentnek a Tisza frakcióvezetője.
A Mentelmi Bizottság tiszás elnöke az ülésre érkezve röviden elárulta: mindhárom politikus esetében a mentelmi jog felfüggesztését javasolja.
Az országgyűlési honlapon olvasható napirendi javaslat szerint a 9 órakor kezdődő rendkívüli ülésen, ha a jelenlévő képviselők négyötöde hozzájárul, nem lesznek napirenden kívüli felszólalások.
A képviselők a tervek szerint várhatóan a legfőbb ügyész megválasztásáról is döntenek – titkos szavazáson. A köztársasági elnök korábban a Legfőbb Ügyészség Büntetőbírósági Ügyek Főosztálya Elvi Ügyek Osztályának osztályvezető ügyészét javasolta legfőbb ügyésznek.
Az előző legfőbb ügyész július 22-én nyújtotta be lemondását, megbízatása augusztus 25-én megszűnt. A köztársasági elnök szeptember 21-én jelentette be, hogy Szathmáry Zoltánt jelöli legfőbb ügyésznek. Az államfő a jelölés kapcsán az Országgyűlésben arról beszélt, hogy szerinte ma nincs társadalmi bizalom az ügyészség iránt, a testület társadalmi és szakmai megítélése mélypontra jutott. Ezért olyan személyt keresett, akinek szakmai pályáját politikai kötődés nem terheli, és belülről ismeri az ügyészség működését.
Magyar Péter szeptember 22-én bejelentette, hogy a Tisza-frakció nem támogatja a jelöltet. A köztársasági elnököt arra kérik, állítson új jelöltet, hogy mielőbb megválasztható legyen a legfőbb ügyész.
A Sándor-palota kommunikációs igazgatósága erre reagálva még aznap közölte: a köztársasági elnök megtette javaslatát a legfőbb ügyész személyére, a döntés az Országgyűlés feladata és felelőssége.
Sajtóhírek szerint a Tisza-frakció többek között azért utasíthatja el a jelöltet, mert annak testvére az Alkotmányvédelmi Hivatal osztályvezetőjeként az aranykonvojügy – egy ukrán pénzszállító autó március 5-i elfogása miatt indult büntetőeljárás – egyik gyanúsítottja.
Az Alaptörvény szerint a legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
