Majdnem összeomlott a budapesti víz- és energiahálózat
Az idei nyár rendkívüli időjárást hozott Magyarországon: két hullámban összesen több mint egy hónapig tartott a tartós hőség. A Duna vízszintje újabb negatív rekordot döntött, a budapesti Vigadó téri vízmérőn augusztus 2-án 9 centimétert regisztráltak, a paksi atomerőmű blokkjainak nagyobb hányadát pedig le kellett állítani.
A MAVIR adatai szerint a kánikula miatt megdőlt az abszolút nyári rendszerterhelési rekord, a fogyasztás megközelítette a téli, fűtési csúcsok szintjét. A hálózati szolgáltatók jelezték, hogy a hőség idején a megszokottnál 2-3-szor több üzemzavar történt. A napelemes rendszerek történelmi termelési csúcsokat értek el, de a hálózat befogadóképessége miatt korlátozni kellett a visszatáplálást.
A Fővárosi Vízművek adatai szerint a hőségcsúcsok idején az átlagos napokhoz képest ötszörösére nőtt a vízfogyasztás, a csővezetékek kapacitása azonban nem bírta a tempót, így egyes településeken vízkorlátozást rendeltek el. A kormányzat arra kérte a lakosságot, hogy az esti és éjszakai csúcsidőben ne használjon nagy teljesítményű háztartási gépeket.
Kritikus időszak az irodapiacon
Kalaus Valter, a Newmark VLK Hungary ügyvezető igazgatója szerint a bevásárlóközpontokban és irodaházakban az energiahatékonyság és a vízhasználat optimalizálása került fókuszba, a városi infrastruktúra túlterhelése pedig önmagában is veszélyforrást jelentett. Míg a régebbi, elavult gépészettel rendelkező épületek szinte tehetetlenek voltak a hőséggel szemben, a modern, LEED vagy BREEAM minősítésű irodaházak intelligens árnyékolással, betonmag-hűtéssel és saját napelemes rendszerekkel rugalmasabban kezelték a helyzetet, az összegyűjtött szürkevíz használatával pedig csökkenteni tudták a városi ivóvízhálózat terhelését.
Számos irodaházban arra kérték a bérlőket, hogy bizonyos napokon ne jöjjenek be az épületbe, és térjenek vissza a home office-hoz. A cégek a nyár kritikus heteiben folyamatosan bejelentették az otthoni munkavégzést és egyéb energiatakarékossági intézkedéseket, ami nemcsak a költségeket mérsékelte, hanem preventív hálózatvédelmi intézkedésként is szolgált.
Mi lesz a jövőben?
Az energiahálózat és a vízrendszer az idei nyáron a teljesítőképessége határán egyensúlyozott, a tartós hőkupola kritikus strukturális gyengeségeket hozott felszínre. Az ingatlanbefektetési piacon az ESG-beszámolók alapján döntenek a befektetők, a zöld minősítéssel rendelkező irodaházakra koncentrálnak. Az Európai Unió célja, hogy 2050-re a teljes épületállomány zéró emissziós legyen.
Kalaus Valter szerint a bérlőknek már nem csak azt kell vizsgálniuk, hogy egy épület milyen fenntartható megoldásokkal rendelkezik, hanem azt is, mennyire képes a városi infrastruktúrától függetlenül önállóan működni, például intenzív zöldtetők csapadékmegtartásával vagy az elektromos autótöltők saját napelemes rendszerrel történő ellátásával. Az ingatlantulajdonosoknak és üzemeltetőknek folyamatosan kockázatkezelési, prediktív megoldásokat és műszaki korszerűsítéseket kell alkalmazniuk.
