Eltűnt a hálapénz, de a protekció virágzik a magyar egészségügyben
A hálapénz jelentősen visszaszorult, ugyanakkor a protekció továbbra is erősen jelen van, és a köz- és magánegészségügy összefonódása is komoly problémákat vet fel – derül ki a K-Monitor és a Magyar Orvosi Kamara közös kutatásából, amelyet közel kétezer orvos bevonásával készítettek.
A felmérés szerint az orvosok 31 százaléka úgy látja, hogy a hálapénz gyakorlatilag megszűnt, míg 61 százalékuk szerint még létezik, de ritka. A kapcsolatok szerepe azonban megmaradt: az orvosok kétharmadát az elmúlt egy évben próbálta valaki ismeretség alapján befolyásolni.
A kutatás arra a gyakran hangoztatott állításra is rákérdezett, hogy az orvosok a közellátásban nem dolgozzák le a munkaidejüket, mert inkább a magánpraxisukra koncentrálnak. Ezt a válaszadók mindössze 21 százaléka fogadta el. Ugyanakkor 44 százalék úgy véli, hogy ha valaki mégsem tölti ki a munkaidejét, az intézmények szemet hunynak felette.
A megkérdezettek 61 százaléka szerint az állami egészségügyben az orvosi bérek nincsenek arányban a munkaterheléssel és a felelősséggel, 90 százalék pedig a szakdolgozói béreket tartja elégtelennek. Az orvosok 82 százaléka szerint nincs hatékony teljesítményalapú értékelési rendszer, a legtöbben érdemalapú vezetőkinevezést, jobb visszajelzési kultúrát és átláthatóbb előmenetelt szeretnének.
A magán- és közellátás határai sem mindig egyértelműek: az orvosok 68 százaléka találkozott már olyan esettel, amikor egy kórházi osztályon párhuzamosan zajlott a köz- és magánellátás. Mindössze 14 százalék gondolja úgy, hogy a magánellátás szakmailag jobb minőséget nyújt az államinál, miközben közel minden második orvos szerint bevételi okokból indokolatlan vizsgálatok is előfordulnak.
A protekció szintén erősen jelen van: a megkérdezettek 75 százaléka szerint gyakori, hogy celebek és közéleti szereplők soron kívüli vagy VIP-ellátást kapnak, 73 százalék pedig az ismerősök és rokonok előnyben részesítését látja gyakori jelenségnek.
