Elszabadul a pokol: európai csapatok védik már a szaúdi olajat
A szaúdi támogatású, nemzetközileg elismert jemeni kormányerők a folyamatos légitámogatás ellenére sem tudták visszafordítani a húszi lázadók előretörését. Rijád légihadjárata ellenére a húszi erők növelni tudták az irányításuk alá került területek méretét.
A szaúdi légihadjáratot több tényező is nehezíti. A húszi erők iráni támogatással rendelkeznek egy viszonylag korszerű, decentralizált légvédelmi rendszerrel, amelynek eredményességét legutóbb idén szeptember közepén láthatta a világ, amikor egy szaúdi F-15-ös vadászgépet lőttek le – közölte Kemény János, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa.
A szakértő aláhúzta, hogy a jemeni erőknek jelentős tapasztalatuk van a szaúdi légierő jelentette fenyegetés kezelésében, mivel 2015 és 2022 között nyíltan harcoltak egymással.
A szaúdiak az utóbbi hetekben intenzív légihadjáratot folytatnak a jemeni kormányerők támogatására, amelynek eredményességét nyílt forrásokból nehéz megítélni. A húszi erők a terepadottságokat kihasználva igyekeznek kevés könnyen támadható, nagy értékű célpontot kínálni a szaúdi erőknek. A kormányerők oldalán harcoló alakulatok harcértéke vegyes, a törzsi milíciáktól a professzionálisabb egységekig széles spektrumot ölel fel.
A szaúdiak helyzetét nehezíti, hogy a diplomáciai feszültségek az Egyesült Arab Emírségekkel gyengítették a jemeni kormányt támogató koalíciót. Az EAE korábban komoly szerepet vállalt a jemeni kormányerők közvetlen támogatásában, de kilépett az OPEC-ből, csatlakozott az Ábrahám Egyezményhez, és Jemenben egy kiszakadni akaró frakciót támogatott. Az ország 2025 decemberében vonult ki Jemenből, amikor a szaúdi légierő egy olyan kikötőt bombázott, amelyen keresztül a déli szeparatistákat támogatták.
A húszi erők több alkalommal indítottak ballisztikus rakétákkal és drónokkal támadást a szaúdi hátország ellen. Rijádban légiriadó volt, Mekka közelében a szaúdi légvédelem lelőtt egy jemeni drónt. A húszi vezetés cáfolta, hogy Mekka lett volna a célpont. Nyílt forrásokból nem állapítható meg, mennyire voltak eredményesek ezek a támadások, de a húszi erők fenn tudják tartani a nyomást a szaúdi hátországon.
A szaúdi vezetés a helyzet romlása miatt nemzetközi partnerek támogatását kérte. Az amerikai hozzáállásban nem várható változás: Trump a félidős választások előtt nem tűnik hajlandónak az iráni konfliktus kiszélesítésére. A New York Times információi szerint Trump az utolsó pillanatban állította le a tervezett légicsapásokat a húszik ellen. Az amerikai fél a szaúdi vezetés közvetlen megkeresése ellenére csak felderítési információkkal támogatja a szaúdi légi hadjáratot.
A szaúdiak ezután az európai partnerekhez fordultak. A britek légi utántöltési képességet ajánlottak fel: a brit légierő ciprusi bázisáról kiindulva egy Voyager légi utántöltő repülőgéppel segíti a szaúdi légierőt védelmi jellegű műveletekben. A francia kormány erőket küld Szaúd-Arábia területére, Yanbu városába, ahol légvédelmi feladatot látnak el. Yanbu több finomítóval és kikötővel rendelkezik, amelyek a szaúdi olajexport szempontjából nagy jelentőséggel bírnak.
Kemény János szerint a húszik számára is érdekes kalkuláció lehet, hogy a franciák elleni esetleges támadások milyen további ellenlépéseket válthatnak ki. A jemeni háború az Irán elleni háború egyik mellékhadszíntere, ahol az iráni vezetés igyekszik növelni a nemzetközi nyomást az amerikaiakon. Az amerikaiak az iráni gazdaság további elszigetelésére koncentrálnak, legújabb irányként az iráni légiforgalom korlátozására a régióban. A szakértő szerint azzal, hogy az amerikai elnök elutasította az iráni kezdeményezést a korábbi egyezmény helyreállítására, kevés az esélye, hogy a félidős választásokig politikai téren jelentősebb elmozdulásra kerüljön sor. A hosszú távú, békeszerződéses megoldás esélye szintén csökkenőben van.
Szeptember közepén arról számoltunk be, hogy lángba borult a Vörös-tenger partvidéke: a húszi akció miatt tovább drágulhat a kőolaj. A húszi mozgalom összehangolt rakéta- és dróntámadásokat indított Szaúd-Arábia energetikai és civil infrastruktúrája ellen, miközben a Báb el-Mandeb szoros lezárásával fenyeget.
