Észak-Magyarország az uniós lista végén a keringési betegségek halálozási mutatóiban
Az Európai Unióban 2023-ban mintegy 1,6 millió ember halt meg keringési rendszer betegségei miatt, ami az összes haláleset 32,5 százalékát jelentette. Magyarország nyolc statisztikai régiójából hatban a halálesetek legalább feléért a keringési betegségek voltak felelősek.
Súlyos regionális különbségek az unióban
Az Eurostat adatai szerint a 244 vizsgált NUTS 2-es uniós régió közül 108-ban a keringési betegségek standardizált halálozási aránya elérte vagy meghaladta az uniós, 100 ezer lakosra jutó 313 halálesetet. A standardizált mutató kiszűri a régiók eltérő korstruktúrájának hatását, így összehasonlíthatóbbá teszi a halálozási adatokat.
A legsúlyosabb helyzetű 25 régió kizárólag kelet- és északkelet-európai, illetve balti térségekben található. A legmagasabb értékeket Bulgáriában mérték: Yuzhen tsentralen régióban az összes haláleset 67,3 százalékát, Yugoiztochenben pedig 66,4 százalékát adták a keringési betegségek. Romániában valamennyi régióban legalább 53 százalékos volt ez az arány.
Észak-Magyarország különösen érintett
Észak-Magyarország a keringési betegségek halálozási mutatóiban különösen rossz helyet foglal el. A férfiaknál a 2023-as standardizált halálozási arány 1000 haláleset fölé került 100 ezer lakosra vetítve. Az unióban erre csak a bolgár régiókban, valamint egy romániai és az észak-magyarországi régióban volt példa.
A nőknél szintén a legmagasabb értékű régiók között szerepelt Észak-Magyarország: a legmagasabb női halálozási arányokat elsősorban Bulgáriában és Romániában mérték, Észak-Magyarország pedig közvetlenül ebbe a csoportba került.
A férfiak és nők közötti különbség is jelentős: a keringési betegségek miatt a férfiak standardizált halálozási aránya az EU valamennyi régiójában magasabb volt, mint a nőké. A tíz legnagyobb nemek közötti különbséget mutató régió között ott volt Dél-Alföld és Észak-Magyarország is.
A kórházi statisztikák is jelzik a probléma súlyát
2023-ban az EU-ban a fekvőbeteg-ellátásból távozó betegek 2,3 százalékának volt ischaemiás szívbetegsége. A legmagasabb arányú régiók között két magyar térség is szerepelt: Dél-Dunántúlon 5,1 százalék, Dél-Alföldön pedig 4,2 százalék volt az ischaemiás szívbetegségek aránya a kórházi elbocsátások között. A Dél-Dunántúl ezzel az egész Európai Unióban a legmagasabb értéket mutató régiók között volt; mindössze néhány uniós térségben haladta meg a 4 százalékot ez az arány.
Korai halálozás és várható élettartam
A keringési betegségek súlyát az is mutatja, hogy hány életév veszik el a 75 éves kor előtt bekövetkező halálozások miatt. 2023-ban az EU-ban 1,56 millió ember halt meg 75 éves kora előtt, a korai halálozás miatt elvesztett potenciális életévek száma 100 ezer lakosra vetítve 4700 volt. A legnagyobb veszteséget a daganatos betegségek okozták, ezt követték a keringési betegségek 848 elvesztett életévvel 100 ezer lakosra vetítve. A legmagasabb értékű 22 uniós régió között három magyar régió is szerepelt.
Az EU-ban 2024-ben a születéskor várható élettartam átlagosan 81,5 év volt. Észak-Magyarországon a nőknél ez 79 év alatt maradt; az unióban mindössze négy régióban volt ennél is alacsonyabb női érték, köztük két észak-bulgáriai régióban és Észak-Magyarországon. A férfiaknál az EU 244 régiója közül 48-ban 76 év alatt volt a születéskor várható élettartam; ezek között szerepelt Magyarország szinte valamennyi régiója, csak Budapest volt kivétel.
Az Eurostat szerint a regionális különbségeket több tényező alakíthatja, köztük az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, a térség gazdasági helyzete, az életmód, a dohányzás és alkoholfogyasztás, valamint a munkakörülmények.
Uniós stratégia a keringési betegségek ellen
Az Európai Bizottság 2025 végén elindította a Safe Hearts Plan nevű uniós kezdeményezést, amelynek három fő pillére a megelőzés, a korai felismerés és szűrés, valamint a kezelés, az ellátás és a rehabilitáció. A program többek között a személyre szabott megelőzést, a dohányzás visszaszorítását, az egészségesebb táplálkozást, a korai felismerést és a kezelések fejlesztését célozza.
Az Eurostat adatai a Szív Világnapja körüli időszakban jelentek meg. A Szív Világnapját minden évben szeptember 29-én tartják, a kezdeményezést a Szív Világszövetség koordinálja. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a szív- és érrendszeri betegségekre, azok megelőzésére, valamint arra, hogy a szívbetegségek sok esetben hosszú ideig észrevétlenek maradhatnak. A 2026-os kampány üzenete: „Don’t Miss a Beat”, vagyis ne maradjunk le egyetlen szívverésről sem. A szervezet idén külön hangsúlyt helyez a mozgásra, a megfelelő táplálkozásra és a szív-érrendszeri betegségek jeleinek felismerésére.
