Másképp költené az egészségügy pénzét a biztosító: nagy változás körvonalazódik
Nem önmagában a több pénz oldhatja meg a magyar egészségügy régóta görgetett problémáit – a források felhasználásán is változtatni kell. Az egészségbiztosítónak nem egyszerűen kifizetőhelyként, hanem valódi, adatokra támaszkodó „okos vásárlóként” kell működnie.
Az egészségügy az elmúlt 16 évben nem volt prioritás, nem kerültünk közelebb Európához, és több visegrádi ország is elhúzott mellettünk – mondta Kaló Zoltán, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója. Az állami egészségbiztosító nemsokára visszakapja a régi nevét, vagyis ismét Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) lesz. A legfontosabb feladat, hogy a finanszírozó ne egyszerűen kifizetőhelyként működjön, hanem újra olyan „okos vásárló” legyen, amely tudja, mire és milyen eredménnyel költi el a közpénzt – mondta a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) konferenciáján.
Világossá tette: önmagában a több pénz nem fogja megoldani a magyar egészségügy problémáit. Kaló Zoltán beszélt arról is, hogy amikor kinevezték a NEAK vezetőjének, akkor azzal szembesült, hogy az intézmény az elmúlt években jelentős tudást és működési kapacitást veszített. Az első hetekben munkatársakkal beszélgetett, és közben azzal találkozott, hogy a folyamatos leépítések, az adatok elvesztése és az infrastruktúra romlása is gyengítette az intézményt. A működési problémákra egy informatikai példát is hozott: a budapesti területi hivatalban a legfiatalabb szerver is tízéves, a legidősebb pedig harmincéves. A hét területi iroda közül pedig az informatikai feltételek és az alacsony bérek miatt mindössze egy működik.
Kaló Zoltán szerint mindez azért különösen problémás, mert egy modern egészségbiztosítónak nem pusztán a számlák kifizetése lenne a feladata. Tudnia kellene azt is, hogy melyik kezelés mennyit ér, milyen eredményt hoz a betegnek, és mire érdemes elkölteni a rendelkezésre álló forrásokat.
Nem csak több pénz kell
A következő években jelentős többletforrás érkezhet az egészségügybe, de Kaló szerint ennek csak akkor lesz valódi eredménye, ha közben a működés is megváltozik. Példaként az orvosi béremeléseket említette. Álláspontja szerint a béremelés önmagában nem garantálta, hogy több beteg kap ellátást, ezért a finanszírozásban a teljesítményt és az elért eredményeket is jobban figyelembe kell venni.
A NEAK-nál ezért újraépítenék az adatelemzési és értékelési képességeket. Stratégiai főigazgatóságot és új főosztályokat hoznak létre, amelyek között lesz adatelemzéssel és az egészségügyi beavatkozások értékének mérésével foglalkozó szervezeti egység is. A cél az úgynevezett értékalapú finanszírozás erősítése. Ez azt jelentené, hogy ne pusztán az számítson, hány beavatkozást végez el egy intézmény, hanem az is, milyen eredményt ér el vele. Kaló Zoltán szerint ez a szemlélet a kórházak finanszírozásában is megjelenhet. Ha például egy intézmény csökkenti a fertőzések számát vagy javítja a betegélményt, az a finanszírozásban is megjelenhetne.
A betegeknek is beleszólást adnának
A NEAK átalakításának másik eleme a betegek szerepének növelése. Kaló Zoltán szerint a finanszírozási döntésekben a betegek szempontjainak az orvosok véleményével azonos súlyt kellene kapniuk. Ennek részeként betegképviselő koordinátort is kineveztek. A döntésnél fontos szempont volt, hogy ne egészségügyi dolgozó legyen, hanem saját betegséggel kapcsolatos tapasztalattal rendelkezzen. A vezérigazgató szerint a jövőben az is fontos lesz, hogy a támogatási döntéseknél ne csak a gyógyszer vagy kezelés közvetlen költségét nézzék. A hozzátartozók életminősége és a háztartásokra háruló kiadások is bekerülhetnek a mérlegelésbe.
A visszaéléseknek is véget vetnének
Kaló Zoltán a rendszerben meglévő pazarlásokról és visszaélésekről is beszélt. Szerinte ezek felszámolása nélkül nem lehet hatékonyabbá tenni az egészségügyi finanszírozást. A cél ezért egy olyan NEAK/OEP kialakítása, amely nemcsak kifizeti az ellátások és gyógyszerek számláit, hanem elemzi is, hogy a közpénzért milyen eredményt kap a rendszer.
A következő időszakban a változásokat többek között gyógyszerészeti pilotprogramokon keresztül tesztelnék. A NEAK/OEP főigazgatója szerint ugyanis nem lehet egyszerűen átvenni más országok finanszírozási modelljeit: ami egy gazdagabb egészségügyi rendszerben költséghatékony, nem feltétlenül működik ugyanúgy Magyarországon.
A NEAK vezetője közben nemzetközi együttműködésekbe is bekapcsolná az intézményt, kutatási és egyetemi partnerségeket építene, amelyek új tudást és akár további forrásokat is hozhatnak a magyar egészségügybe. Kaló Zoltán szerint a következő két évben már a betegek számára is érzékelhető változásoknak kell megjelenniük. A hosszabb távú cél pedig egy olyan egészségbiztosító kialakítása, amely nem egyszerűen fizet, hanem tudatosan vásárol egészségügyi szolgáltatásokat.
