Egészségügyi reformról tartott konferenciát az Egyensúly Intézet
Az Egyensúly Intézet csütörtökön Budapesten rendezte meg éves stratégiai konferenciáját, amelyen az egészségügyi ellátórendszer előtt álló kihívásokat és a megoldási javaslatokat mutatták be. Az intézet igazgatója, Boros Tamás a nyitóelőadásban elmondta, hogy a magyarok öt évvel élnek kevesebbet az uniós átlagnál, a legalacsonyabb végzettségűek pedig tizenhárom évvel kevesebbet, mint a legmagasabban kvalifikáltak. Hozzátette, hogy évente tizenhétezer honfitársunk hal meg megelőzhető egészségügyi probléma miatt, kilencszázezer embernek nincs saját háziorvosa a körzetében, és tízezren halnak meg légszennyezettség következtében. Magyarország az Európai Unióban harmadik helyen áll az öngyilkosságok számát tekintve.
Filippov Gábor kutatási igazgató arról beszélt, hogy a magyarok csupán tizenkét százaléka elégedett a közellátásban kapott szolgáltatásokkal, ötvenöt százalék pedig elégedetlen, ami nemzetközi összevetésben is jelentős eltérés. Kiemelte, hogy az egészségügy átalakításához jelenleg erős társadalmi felhajtóerő mutatkozik. Elmondása szerint a jövedelmi helyzet, az iskolázottság szintje és a lakóhely egyaránt meghatározza, hogy ki meddig él az országban, és egy észak-magyarországi férfi várható élettartama megegyezik egy líbiai férfiéval. A fő kérdés szerinte az, hogy a rendszer a betegségek megelőzésére helyezze a hangsúlyt.
A miniszter szerint nem szabad elrontani a lehetőséget
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a konferencia nyitóelőadásában kijelentette, hogy óriási lehetőség előtt áll az ország, amelyet nem szabad elrontani. Beszámolt arról is, hogy egy pszichiáter ismerőse szerint tavaly csaknem nyolc százalékkal csökkent az öngyilkosságok száma, amit a remény érzésének tulajdonított. A miniszter szerint az egészségügy GDP-arányos közkiadásait 4,7 százalékról 7 százalékra kell növelni, régiós ellátási kötelezettséget kell kialakítani, emelni kell a szakdolgozói béreket, és prevenciós fókuszú praxisközösségeket kell létrehozni. Szűréseket terveznek a gyógyszertárakban is, és a tervek szerint mindent mérni fognak a nemkívánatos események számától a mentők kiérkezési idejéig. Október 15-től indul a várólistacsökkentő program, és a kormány 500 milliárd forintos plusz forrást tervez az ágazatra fordítani. A miniszter elmondta azt is, hogy jelenleg a negyven évnél fiatalabb háziorvosok aránya hét százalék alatt van.
A szív- és érrendszeri megbetegedésekről és a prevencióról
Aradi Dániel kardiológus főorvos, a Balatonfüredi Állami Szívkórház orvosigazgatója elmondta, hogy Magyarországon minden második haláleset szív- és érrendszeri problémákból fakad, és a visegrádi országokhoz képest is lemaradtunk ezen a téren. Egy tizenhat ezres mintán végzett mérés szerint a tünetmentes embereknél az erek szűkülése férfiak esetében már negyvenéves kor körül elindul, és a résztvevők mintegy felét érintette. A szakértő radikálisabb megoldást is felvetett: véleménye szerint agresszívebben kell beavatkozni, akár gyógyszeres kezeléssel is, ha a betegek egészségben eltöltött éveinek számát szeretnénk növelni.
Darvai László, az alapellátásért felelős helyettes államtitkár a társadalom egészségértésének hiányára hívta fel a figyelmet, és hangsúlyozta, hogy a prevenció nem csupán az egészségügyi rendszer feladata. Horváth Kitti, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára szerint a lakossági kommunikáció kulcskérdés, mivel az emberek egészségügybe vetett bizalma rendkívül alacsony. Példaként említette, hogy a cukorka és a chips még mindig viszonylag olcsó, ezért a leszakadt térségekben bevett ételekké váltak, és már óvodáskortól komoly probléma az energiaital-fogyasztás a deprimált rétegeknél.
A népegészségügyi program hiányáról és a magánellátásról
Vokó Zoltán népegészségügyért felelős államtitkár elmondta, hogy Magyarországon régóta nincs népegészségügyi program, és a végrehajtására alkalmas szervezet is leépült. A prevenciós szűrések szerepét fontosnak tartja, de a szűrések népszerűsítését javítandónak nevezte. Rékassy Balázs háziorvos szakorvos szerint a lakosság egy részénél egyszerűen nem lehetséges javítani az egészségtudatosságot, más társadalmi csoportok viszont nyitottabbak saját egészségük megértésére.
Váradi Péter, a Prémium Egészségpénztár vezető stratégiai tanácsadója arról beszélt, hogy a járóbeteg-ellátás húsz százalékát ma a magánegészségügy bonyolítja, és a felmérések szerint a betegek a magánellátást magasabb színvonalúnak érzékelik. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara Szakmai Hivatalának vezetője szerint a jövő alapkérdése a köz- és magánellátás viszonyának rendezése, és javasolta, hogy a közellátásban dolgozó orvosnak legyen joga a protokoll szerint továbbküldeni a beteget a magánellátásba. Lancz Róbert, a Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke kiemelte, hogy a magánellátásban nagy mennyiségű adat gyűlik össze, amelyet a közellátásban is fel lehetne használni.
