Pogátsa Zoltán: az euró bevezetése önmagában nem probléma, a gyors csatlakozás viszont súlyos áldozatokkal járna
Az eurózónához való csatlakozáshoz szükséges maastrichti feltételek néhány éven belüli teljesítése olyan megszorításokat követelne meg, amelyek elvonnák a forrásokat Magyarország legsürgetőbb fejlesztéseitől, és végső soron a gazdaság felzárkózását is akadályoznák – fejtette ki Pogátsa Zoltán közgazdász egy hosszú interjúban.
A szakértő elismerte, hogy a közös valutának vannak előnyei: megszüntetné az árfolyamkockázatot és az átváltás költségeit, valamint erősíthetné Magyarország nyugati kötődéseit. Álláspontja szerint ugyanakkor a közbeszéd rendszerint figyelmen kívül hagyja a gyors csatlakozás költségvetési és gazdasági árát.
Emlékeztetett arra, hogy a 2030-as céldátum eléréséhez néhány év alatt 3 százalék közelébe kellene szorítani a költségvetési hiányt, miközben az államadósságot és az inflációt is mérsékelni kellene. Mindez óhatatlanul restriktív gazdaságpolitikával járna: az államnak éppen akkor kellene visszafognia a kiadásait, amikor az oktatás, az egészségügy, az energetika és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése jelentős többletforrásokat igényelne.
A közgazdász becslése szerint mintegy 30 ezermilliárd forintnyi beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország ismét felzárkózó, versenyképességét javító pályára álljon. A pénzt elsősorban az infrastruktúrába és a humán tőkébe kellene fektetni: az oktatás és az egészségügy mellett fejleszteni kellene a vasutat, az alsóbbrendű utakat, a vízhálózatot és az energiaellátást. Ezeket a beruházásokat véleménye szerint nem lehet újabb 5-6 évvel elhalasztani.
Pogátsa úgy látja, a gyors költségvetési konszolidáció rövid távon javíthatná ugyan az egyensúlyi mutatókat, középtávon viszont a termelékenységet és a versenyképességet is tovább gyengítené, ami alacsonyabb bérekhez, gyengébb hazai vállalatokhoz és kisebb adóbevételekhez vezetne – vagyis idővel éppen a költségvetési egyensúlyt ásná alá.
A közgazdász az eurónak tulajdonított gazdasági jelentőséget is túlzónak tartja. Rámutatott, hogy Lengyelország és Csehország a közös valuta nélkül is sikeres felzárkózást hajtott végre, miközben az eurót használó Szlovákia relatív helyzete romlott a régióban. Ez szerinte nem azt jelenti, hogy az euró bevezetése okozta volna Szlovákia problémáit, csupán azt, hogy egy ország sikerét önmagában nem határozza meg az, milyen valutát használ.
