Kiderült, miből fizetnék a budapesti olimpiát
Magyarország is felkerült arra a hétfős listára, amelyen azok az országok szerepelnek, amelyek megrendeznék a 2036-os olimpiát. Arról, hogy végül ki kapja a rendezés jogát, 2029-ben születik döntés, így ha Budapest lesz a kiválasztott, hét éve lesz felkészülni. Az állam a tervek szerint csak a paralimpia költségét fedezné, a fennmaradó összeg előteremtése azonban nem lehetetlen.
A PwC az olimpia és a paralimpia teljes gazdasági hatását 7,7 milliárd euróra, mintegy 2800 milliárd forintra becsüli. A számítások szerint minden elköltött euró egynél több euró bevételt vagy megtérülést generálna a gazdaságnak. Független sportközgazdászok ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben már a korábban emlegetett 3000-5000 milliárd forintos infrastrukturális és rendezési összeg sem biztos, hogy elegendő lenne egy teljes projekt megvalósításához.
A 2036-os budapesti olimpia megrendezéséből az állam egy tavaszi tervezet szerint csak a paralimpia költségét, 547 millió eurót, nagyjából 184 milliárd forintot fizetné. A pénzügyi stratégiát a PwC tanácsadócég készítette áprilisban. A dokumentum mintegy kétezer milliárd forintra taksálja a szervezés teljes összegét, amelynek csak a tizedét számolja állami kiadásnak, a fennmaradó 90 százalékot a magánszektorból várja.
Ennek egy része azonban szintén állami pénz lenne: az olimpiára szánt társaságiadó-kedvezményből, állami cégek szponzori támogatásából és a Szerencsejáték Zrt. olimpiai lottójából származna. A 26 oldalas dokumentum 2026 áprilisában készült, így tartalma vélhetően még a hivatalban lévő kormány elképzeléseit tükrözi. A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak 2027 márciusáig kell jelentést készíteni.
Kétezer milliárdos költségvetés
A szervezőbizottság költségvetését tavasszal 5,464 milliárd euróra, mai árfolyamon nagyjából kétezer milliárd forintra tették. Ebből 4,754 milliárd euró, azaz 1740 milliárd forint esne Magyarországra. A néhány helyszínnel beszálló Ausztria 481 millió, Szlovákia 229 millió eurót állna.
A kiadások közül a két legnagyobb tétel a sportszervezési és működési költség 1,638 milliárd euró, azaz 600 milliárd forint, valamint a helyszínek infrastruktúrája 957 millió euró, azaz 350 milliárd forint. Ez a kettő a teljes összeg 47,5 százaléka. A többi tétel között szerepel a technológia, a ceremóniák, a kommunikáció és a tartalék is. Az olimpiához kapcsolódóan további 3 milliárd eurót, 1100 milliárd forintot tüntetnek fel állami szolgáltatások címen. A NOB meghatározása szerint ide tartoznak például a létesítmény- és infrastruktúra-fejlesztések, valamint a lebonyolításhoz szükséges különféle szolgáltatások.
A bevételi oldal
A legnagyobb bevételi tétel a NOB hozzájárulása, 1,228 milliárd euró, azaz 449 milliárd forint, amelyet a szervezet közvetlenül a szervezőbizottságnak fizet. Majdnem ugyanekkora összeget, 1,2 milliárd eurót, 439 milliárd forintot várnak egy olimpiai célú társaságiadó-kedvezménytől hét év alatt. Elvileg már 28 cég van, amely beszállhat a rendszerbe, köztük a szponzorációból kizárólagossági okok miatt kimaradó multinacionális cégek és a legnagyobb állami vállalatok is.
A jegyeladásból 1,1 milliárd eurót várnak, várhatóan a 8,3 millió belépőből nyolcmilliót tudnának eladni. A hazai szponzoroktól 600,9 millió euróval, azaz 220 milliárd forinttal számolnak, és 75 potenciális támogatót már azonosítottak. A legfelső kategóriájú szponzoroktól várják ennek az összegnek a 85 százalékát, 512 millió eurót, az állami tulajdonú cégeket pedig előnyben részesítenék.
A Szerencsejáték Zrt. olimpiai lottóprogramjából 350 millió euró, azaz 128 milliárd forint származna a játékokat megelőző hét évben. Ebbe a lottó mellett például a kaparós sorsjegyeket is bevonnák. A dokumentum saját arányai szerint csak a társaságiadó-kedvezmény és a lottó együtt a bevételek több mint 28 százalékát adná.
A PwC az olimpia és a paralimpia gazdasági hatását 7,7 milliárd euróra, 2800 milliárd forintra becsüli, eszerint minden elköltött euró 1,4-szeresen térülhetne meg. A kockázatokról azonban nem esik szó, pedig az olimpiák előkészítésénél ez rendszerint bekövetkezik.
A NOB kedden jelentette be, hogy Magyarország hivatalosan jelezte rendezési szándékát a 2036-os olimpiára és paralimpiára. Rajta kívül India, Katar, Dél-Afrika, Dél-Korea, Németország és Törökország jelentkezett. A pályázók novemberben mutatják be terveiket, a NOB végrehajtó bizottságával jövő márciusban kezdődnek az egyeztetések, a döntés 2029-re várható. A MOB megrendelésére készült szeptemberi Medián-felmérés szerint a magyarok 64 százaléka támogatná a budapesti olimpiát.
