A 2027-es költségvetés nem hoz adócsökkentést, csak az adóterhek átrendezését
A 2027-es költségvetés részletes törvényjavaslata és az adómódosítások pontos szövege egyelőre nem ismert, ezért az eddig bejelentett intézkedések lehetséges következményeit érdemes óvatosan értékelni – ehhez ismerni kell az egyes adóalapok meghatározását, a kedvezmények feltételrendszerét és a folyamatban lévő beruházásokra vonatkozó átmeneti szabályozást.
Nagyvállalati adóemelés: a beruházásokat is érintheti
A 180 milliárd forint feletti éves árbevételű vállalkozások társasági adóterhének 11 százalékra emelése azokat a nagyvállalatokat érintheti érzékenyen, amelyek jelentős magyarországi nyereséget termelnek, mivel csökkenhet az adózott eredményük és a beruházásokra fordítható forrásuk. A jelenlegi, 2017 óta alkalmazott 9 százalékos társaságiadó-kulcs Magyarország beruházásvonzó képességének egyik fontos eleme volt, ezért az adóteher növekedése a befektetői döntéseket is befolyásolhatja.
„Az árbevétel önmagában nem feltétlenül tükrözi a vállalat tényleges teherviselő képességét. Egy nagy forgalmú, de alacsony nyereséghányaddal működő cég egészen más helyzetben lehet, mint egy hasonló árbevételű, magas hozzáadott értékű szolgáltató” – hangsúlyozza Bagdi Lajos, a Niveus partnere. A tényleges adóteher a nyereségességtől és az igénybe vehető kedvezményektől is függ. Nem ismert, hogy az árbevételi küszöböt vállalatonként vagy cégcsoportonként vizsgálják-e, illetve melyik üzleti év adatai számítanak.
A fejlesztési adókedvezményeknél a hazai hozzáadott érték, a kutatás-fejlesztés és az innováció kerülhet előtérbe, ami kedvezhet a technológiai és mérnöki tevékenységeknek, valamint a hazai beszállítói hálózatot erősítő beruházásoknak, de a kisebb hazai hozzáadott értékű gyártóprojektek hátrányba kerülhetnek. A bizonytalanság a beruházási döntések elhalasztásához vezethet.
Háromszorosára nőhet az egyik kiskereskedelmi adókulcs
A kiskereskedelmi különadó 1 és 50 milliárd forint közötti adóalaprészének kulcsa 0,15-ről 0,45 százalékra emelkedhet, miközben az első egymilliárd forint adómentes maradna, a magasabb sávok kulcsai pedig nem változnának. Egy 10 milliárd forintos tényleges adófizetéssel érintett adóalap esetében az érintett sáv adója háromszorosára, 15 millió forintról 45 millióra nőhet. Mivel a különadó az árbevételhez kötődő adóalapot terheli, az alacsony árréssel működő kereskedők számára is jelentős többletköltséget okozhat.
A reklámadó költségeit a magyar hirdetők is megérezhetik
Különösen fontos kérdés, hogyan lesz érvényesíthető az adó a Meta és a Google típusú nemzetközi digitális platformokkal szemben. A külföldi szereplők a többletköltséget akár részben vagy egészben továbbháríthatják a magyar hirdetőkre. „A magyar médiavállalatok versenyhelyzete szempontjából kulcskérdés, hogy a hazai és a nemzetközi szereplőkre a gyakorlatban is összehasonlítható szabályok vonatkozzanak” – emeli ki Bagdi Lajos.
A sport-tao megszüntetése a vállalati támogatásokat is átalakíthatja
A sport-tao rendszerének tervezett megszüntetésével a vállalkozások elveszíthetnek egy fontos adótámogatási lehetőséget, miközben a sportegyesületek és utánpótlásprogramok finanszírozására is kihathat. A vállalatok támogatási hajlandósága csökkenhet, ugyanakkor átláthatóbb forráselosztást tehet lehetővé, amennyiben nyilvánosak a támogatási szempontok és ellenőrizhető az eredményesség.
Az szja-csökkentés több nettó bért, de bérfeszültséget is hozhat
A minimálbérhez kapcsolódó szja-teher a bejelentések szerint 15-ről 9 százalékra mérséklődhet, a kedvezmény pedig havi 680 ezer forintos jövedelemig fokozatosan érvényesülne. A teljes hat százalékpontos csökkentés minden 100 ezer forintnyi érintett adóalap után havi 6000 forinttal növelheti a nettó keresetet. Ez önmagában nem emeli a munkáltatók bruttó bérköltségét, de hatással lehet a bérfelülvizsgálatokra, a bérfeszültségekre és a munkavállalók megtartására.
A kétgyermekes anyák szja-mentessége 40 éves korig járna, míg a három- vagy többgyermekes anyáké élethosszig fennmaradna. Az anyák szja-mentességénél tervezett havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatára magasabb keresetű jogosultaknál részben visszaállíthatja az adófizetési kötelezettséget, miközben az értékhatárig továbbra is jelentős nettó előnyt biztosíthat.
A társasági adó, a különadók, a fejlesztési kedvezmények és a munkavállalókat érintő változások együttesen határozzák meg egy-egy vállalkozás tényleges helyzetét. A cégeknek ezért érdemes előzetesen felmérniük a tervezett intézkedések hatását az adófizetési kötelezettségeikre, a beruházásaik megtérülésére és a bértervezésükre, különösen, ha egyszerre több módosítás is érinti őket.
