Rekordot döntött a lengyel export Ukrajnába, a magyar kivitel visszaesett
Lengyelország az ukrán piac meghatározó exportőrévé vált: a lengyel kivitel értéke 2026 májusáig, az előző tizenkét hónapot vizsgálva elérte a 14,1 milliárd eurót, míg az Ukrajnából érkező import mindössze 4,4 milliárd euró volt. A különbség rekordot jelentő, 9,7 milliárd eurós kereskedelmi többletet eredményezett Lengyelország számára.
Csaknem megháromszorozódott a lengyel kivitel
A Bank Gospodarstwa Krajowego elemzését ismertető lengyel Business Insider szerint a lengyel export 2020 decembere óta közel 169 százalékkal emelkedett. Lengyelország az Európai Unió legnagyobb áruszállítója Ukrajna felé: 2026 májusában az uniós kivitel 29,5 százaléka érkezett innen, míg Németország 18,5 százalékos részesedéssel a második helyen állt. Magyarország sem számít jelentéktelen szereplőnek, a magyar exportőrök az uniós élmezőnyben vannak.
A magyar export 16 százalékkal esett vissza
A legfrissebb magyar adatok azonban kedvezőtlenebbek. A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2026 januárja és augusztusa között 2,0855 milliárd euró értékben exportáltunk árukat Ukrajnába, ami 16,2 százalékos visszaesés az előző év azonos időszakához képest. Az import 771,6 millió eurót tett ki, így Magyarország 1,314 milliárd eurós kereskedelmi többletet ért el.
Az energia és a hadiipar húzta a lengyel növekedést
A lengyel export növekedésének több mint felét három termékcsoport adta 2022 februárja és 2026 májusa között: az energiahordozók és az energia, a fegyverek és lőszerek, valamint a légi járművek és repüléstechnikai termékek. Ezek együttesen a kivitel bővülésének 53,4 százalékáért feleltek.
Az energiaexport különösen látványosan nőtt: a 2020 végi mintegy 100 millió euróról 2,7 milliárd euróra emelkedett, részesedése a lengyel Ukrajnába irányuló kivitelben 1,9 százalékról 19,5 százalékra ugrott. Az orosz támadásokkal sújtott ukrán energetikai infrastruktúra helyreállítása és az ellátás biztonsága hatalmas keresletet teremtett. A fegyverek, lőszerek és repüléstechnikai termékek a lengyel kivitel mintegy 12,5 százalékát adják.
A hagyományos ipari export is megduplázódott
A lengyel exportbővülésből nemcsak a hadiipar és az energiaszektor profitál: a nem katonai ipari termékek exportja a 2020 végi 4,3 milliárd euróról 8 milliárd euróra nőtt. A telekommunikációs berendezések, a személyautók, az elektromos gépek és készülékek, valamint a műtrágyák is fontos tételek, ezek a termékek a lengyel–ukrán kereskedelmi többlet több mint felét adták.
246 magyar vállalat az ukrán piacon
A magyar vállalatok ukrajnai jelenléte jóval többről szól, mint a határon átszállított árukról. 246 magyar érdekeltségű vállalat működött az ukrán piacon, összesített árbevételük 2025-ben elérte a 29,77 milliárd hrivnyát, ami mintegy 8 százalékos növekedés az előző évhez képest. A legnagyobb szereplő az OTP ukrajnai leánybankja, de a gyógyszeriparban a Sanofi és az Egis ukrajnai értékesítése is jelentős, a Masterplast pedig szintén jelen van a piacon. A magyar cégek egy része exporttal szolgálja ki az ukrán keresletet, mások helyi leányvállalaton keresztül működnek, ezért ukrajnai árbevételük nem feltétlenül jelenik meg a magyar külkereskedelmi statisztikákban.
A gabonatranzit is napirendre került
A magyar export visszaesése mellett a két ország politikai kapcsolatai is fordulóponthoz értek. Magyar Péter miniszterelnök október 16-án Brüsszelben találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A megbeszélésen a kétoldalú kapcsolatok rendezése, a kisebbségi jogok, Ukrajna uniós közeledése és a kereskedelem mellett a gabonatranzit is napirendre került.
Zelenszkij azt kérte Magyarországtól, Lengyelországtól, Romániától és Szlovákiától, hogy engedjék át területükön az ukrán gabonaszállítmányokat, miután az orosz támadások megnehezítették a fekete-tengeri exportot. A tranzit a magyar gabonatermelők számára sem kockázatmentes: a hazai gazdák az idei súlyos terméskiesés után attól tartanak, hogy az ukrán kukorica a magyar piacra való belépés nélkül is lenyomhatja az árakat a közös exportpiacokon. A Gabonatermesztők Országos Szövetsége ezért úgy véli, az ukrán kukorica behozataláról legkorábban 2027 tavaszán lenne érdemes tárgyalni. Magyar Péter jelezte, hogy Magyarország nem ellenzi a tranzitot, ha az ukrán gabona csak áthalad az országon, és nem kerül a magyar piacra; a tranzit nem jelent magyar importot, de a vasúti és logisztikai szolgáltatásokból a hazai vállalatok is bevételhez juthatnak.
