Átfogó javaslatcsomag a közétkeztetés megújítására
A Magyar Közétkeztetők Szövetsége átfogó javaslatcsomagot dolgozott ki a hazai gyermek- és betegétkeztetés reformjára. A tervek között szerepel a 45 perces iskolai ebédszünet bevezetése, az alapanyagárakra vonatkozó kötelező minimumösszeg meghatározása, valamint a menzaáfa 5 százalékra mérséklése.
Javult a színvonal, de további lépések kellenek
A szövetség értékelése szerint az önkiszolgáló pultok, a kétféle választható menü, a vitaminbárok és az elmúlt évek konyhai beruházásai érzékelhetően emelték a hazai közétkeztetés színvonalát. A szektor legnagyobb részét kitevő, mintegy 1,2 millió gyermeket ellátó bölcsődei, óvodai és iskolai menzákon nőtt az igénybevétel, egyes helyeken 15 százalékkal emelkedett a zöldség- és gyümölcsfogyasztás.
Hosszabb ebédszünet és egészségnevelés
A szövetség egyik legfőbb felvetése az iskolai napirendet érinti: javaslatuk szerint a jelenleginél jóval hosszabb, 45 perces ebédszünetet kellene biztosítani a tanulóknak, amit az alsó tagozaton a tanórák rövidítésével lehetne megteremteni. Ez nemcsak a táplálkozás-egészségügyi célok teljesülését és a nyugodt étkezést garantálná, hanem a gyermekek jóllakottságérzetét is növelné. Emellett szorgalmazzák egy úgynevezett „ebédóra” bevezetését, amely a Nemzeti alaptanterv egészségnevelési céljaival összhangban tanítaná meg a fiataloknak a tudatos és egészséges táplálkozás alapjait.
Kötelező minimumösszeget szabnának az alapanyagokra
A minőségi romlás megakadályozása érdekében a szövetség hatósági minimumösszeget határozna meg a beszerzett alapanyagokra. A felnőtt fekvőbeteg-ellátásban a napi négyszeri étkezés nyersanyagnormája 2007 óta változatlan: a fejenként előírt kötelező összeg mindössze nettó 550 forint, miközben a szakma szerint a tisztességes élelmezéshez ma már legalább nettó 1800–2000 forintra lenne szükség naponta. A gyermekétkeztetésben jelenleg egyáltalán nincs ilyen alsó korlát, emiatt a közbeszerzéseken szinte kizárólag a legalacsonyabb ár dönt, ami olcsó, gyenge minőségű alapanyagok felhasználásához vezet. A szövetség ezért korcsoportonként kötelező nyersanyagnorma rögzítését kéri.
Szigorodó sótartalom-előírások
Komoly kihívást jelentenek a szigorodó egészségügyi előírások is. A 2025 februárjában módosított rendelet szerint 2028 szeptemberétől 50–57 százalékkal kell visszafogni az ételek sótartalmát. A szakemberek rámutatnak: ezt a konyhák önmagukban képtelenek teljesíteni, ha a pékáruk és a húskészítmények alapanyagszinten nem válnak kevésbé sóssá, így a sikerhez az élelmiszeripar, az agrárpolitika és az egészségügy összehangolt fellépésére van szükség.
Hiányzó szakemberek és ellehetetlenült felújítások
Mindezt súlyosbítja a képzési rendszer válsága: az OKJ 2020-as kivezetése után 2026 szeptemberéig nem indult diétásszakács-képzés az országban, noha a rendelet előírja ilyen szakember vagy dietetikus jelenlétét a speciális étrendek biztosításához. Bár az oktatás idén ősszel újraindult, az élelmezésvezetők felkészítése kritikus szinten maradt: a korábbi átfogó képzés 100 órára, nagyjából két hétre zsugorodott, ami után a végzettek akár tízezer fős konyhákért és súlyos allergiások étrendjéért felelhetnek.
A konyhák műszaki állapotának javítását a közbeszerzési szabályok is gátolják. A 676/2020. kormányrendelet 2+2 évre korlátozza a szolgáltatási szerződések időtartamát, ami alatt a több tízmilliós fejlesztések nem térülnek meg a szolgáltatóknak. Mivel a kórházak és az önkormányzatok forráshiányosak, a konyhák felújítása leállt. A szövetség ezért kezdeményezi, hogy ha a vállalkozó jelentős infrastrukturális beruházást vállal, akár 10 éves szerződések megkötésére is legyen jogi lehetőség.
Szemléletváltásra és forrásbővítésre is szükség van
A szövetség szakmai vezetője szerint a jó irány ellenére további jogszabály-módosításokra, forrásbővítésre és szemléletváltásra van szükség. A reformok fontosságát egy korábban dietetikusként dolgozó országgyűlési képviselő is hangsúlyozta, aki egy egységes, hosszú távú települési program kidolgozását, a konyhák modernizálását és a helyi gazdák, beszállítók megerősítését sürgette.
