Véget ért a viharjelzési szezon a Balatonon
Október 31-én lezárult az idei viharjelzési szezon a Balatonon, a Velencei-tavon és a Tisza-tavon. A HungaroMet Zrt., a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság közös közleménye szerint a vihar-előrejelző szolgálat április 1-jétől működött, a viharjelzéseket és az időjárás-előrejelzéseket a HungaroMet Siófoki Viharjelző Obszervatóriuma adta ki.
Száraz és meleg szezon
Az idei szezon az ilyenkor elvártnál 60 százalékkal szárazabb és összességében 1,7-1,9 Celsius-fokkal melegebb volt. A Balaton keleti medencéjében a szélsebesség átlagosan 3 százalékkal haladta meg a sokévi átlagot, a nyugati medencében viszont 6,5 százalékkal elmaradt attól. A havi átlagos szélsebességek alapján április volt a legszelesebb hónap, amelyet május, majd július követett.
Nyolc erős vihar csapott le a tóra
Nyolc olyan vihar érte el a Balatont, amelynél a széllökések meghaladták az óránkénti 90 kilométeres sebességet: májusban három, júliusban kettő, augusztusban, szeptemberben és októberben egy-egy. A legnagyobb vihar május 27-én tört a tóra heves zivatarvonal formájában; Siófok térségében a szélsebesség óránkénti 104 kilométert ért el, és a tó felett porzó vízfüggöny is megfigyelhető volt. Balatonszemes térségében szintén elérte a szél az óránkénti 100 kilométeres sebességet.
A második legmelegebb nyár
A Balaton térségében a nyár a mérések kezdete óta a második legmelegebb volt, csupán a 2024-es bizonyult melegebbnek. A nyári hónapok átlaghőmérséklete Siófokon 24,8, Keszthelyen 23,6 Celsius-fok volt. A 35 fokot elérő vagy meghaladó hőmérsékletű napok száma a Balatonnál a mérési pontoktól függően 10-15, a Velencei-tónál és a Tisza-tónál 16-16 volt, ezek többsége augusztusra esett. A több hőhullám közül az augusztus eleji volt a legforróbb: 4-én és 5-én 39-40 fokot regisztráltak, a Balatonedericsen mért 40,1 Celsius-fok volt a térség maximuma.
1901 óta a legszárazabb nyár
Csapadék tekintetében mindhárom nagy tónál az idei volt a legszárazabb nyár 1901 óta. A Balatonnál jellemzően az 1991-2020 közötti időszak csapadékátlagának mindössze az egyharmada, a keleti medencében csak 30 százaléka hullott le, a Velencei-tónál pedig kevesebb mint az egynegyede. A három hónap alatt összesen 50-70 milliméter csapadék érkezett a Balatonhoz; a keszthelyi medence térsége kapott ennél többet, ott a 80 millimétert meghaladó, Gyenesdiáson a 92 millimétert elérő csapadék hullott. A csapadék kedvezőtlen időbeli eloszlása tovább súlyosbította a szárazságot: a kevés eső egy része, 15-20 milliméter, még a nyár elején, egyetlen napon, június 10-én esett.
Rövid ideig volt érvényben viharjelzés
A Balatonnál az első- és másodfokú viharjelzések összesített fenntartási ideje a szezon teljes időtartamának 36-37 százalékát tette ki, a Velencei-tónál ez az érték 25,7 százalék volt. A Balatonnál 2005 óta az idei azon öt szezon közé tartozik, amikor a másodfokú viharjelzések fenntartási ideje a legrövidebb volt: arányuk a teljes időszakhoz viszonyítva a Balatonnál 9,9-11,4 százalék, a Velencei-tónál 5,1 százalék volt. A keleti medence bizonyult a legszelesebb területnek. A legrövidebb ideig a Tisza-tónál kellett viharjelzést fenntartani: elsőfok esetében kevesebb mint 1000 órára, a másodfokú viharjelzés pedig a teljes időszak alig 2,5 százalékát tette ki.
Megújult eszközök és mobilalkalmazások
Karbantartás után 2026 nyarán ismét üzembe állt a Fertő-tavi viharjelző rendszer magyarországi, Fertőrákoson található végpontja. A végpontok folyamatos rendelkezésre állása érdekében több helyen kicserélték az akkumulátorokat, biztosítva az energiaellátást esetleges áramkimaradás esetén is; a munkálatok a Balaton középső és nyugati medencéjében, valamint a Velencei-tavi viharjelző állomásokat érintették. A balatoni viharjelzés idén is a tó három medencéjében egymástól függetlenül, az adott terület időjárási körülményeihez igazodva működött. A tó időjárásáról a HungaroMet folyamatosan frissülő honlapján és az ingyenesen letölthető Meteora mobilalkalmazásban lehetett részletes információt kapni, a viharjelzések a TAVIHAR mobilalkalmazáson és a katasztrófavédelem weboldalán is követhetők voltak.
250 embert mentettek ki a vízből
A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vízirendészeti őrsein 30 szolgálati kisgéphajóval közel 60-an láttak el szolgálatot a vízen, a folyamatos vízirendészeti jelenlét a nyár teljes időszakában biztosított volt. Rendőri intézkedésre, mentésre elsősorban a fürdőeszközöket használók, a szörfösök, a vitorlázók és az elektromos hajtású vízijárművel közlekedők körében volt szükség. A kapitányság munkatársai a viharjelzési szezonban 148 esetben, összesen 250 fürdőzőt vagy vízi közlekedőt mentettek ki a vízből. Április 1-je és október 31-e között öten fulladtak a Balatonba, halálos kimenetelű vízi közlekedési baleset nem történt.
