Független szakértői testület segít feldolgozni az ügynökakták nyilvánosságra kerülését
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter hat tagú, független szakértői testületet kért fel az ügynökakták nyilvánosságra kerülésével járó társadalmi hatások kezelésére. A történészekből, pszichológusból, szociológusból és lelkigondozóból álló grémium a múlt feldolgozását segítő szakmai ajánlásokat dolgoz ki – írja az Economx.
A miniszter a Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott: a múlt feltárása közös felelősségünk, a megbékélés pedig közös lehetőségünk. A posztban bejelentette, hogy a nyilvánosságra kerülő ügynökakták társadalmi hatásainak kezelésére független, interdiszciplináris szakértői testületet kért fel.
A testület tagjai: Joób Máté teológus, lelkész és lelkigondozó; Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus, a Transzgenerációs Trauma Intézet alapítója; Rainer M. János történész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja; Szabó Andrea szociológus, politológus; Szekér Nóra történész, levéltáros; valamint Szokolay Domokos történész, aki a témában személyesen is érintett.
A tárcavezető szerint az akták nyilvánosságra hozatala csak az első lépés. „A múlt sebei, a szégyen és a kimondatlan sérelmek generációkon át öröklődnek, és gyógyításukhoz szakmai segítségre is szükség van” – írta.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött 6-os kartonok, B-naplók és mágnesszalagos nyilvántartások digitális másolatai november 4-től bárki számára online elérhetők.
Az ügynökakták nyilvánosságra kerülésének társadalmi hatásairól az Ügynökakták, a hallgatás ára című háromrészes beszélgetéssorozat első epizódjában is szó esett. A Duna TV kedd esti műsorában az új testület két tagja, Szekér Nóra történész, az ÁBTL kutatási osztályvezetője és Orvos-Tóth Noémi pszichológus, traumakutató beszélt arról, milyen feladatok várnak a társadalomra a dokumentumok megismerése után.
Szekér Nóra arról beszélt, hogy az 1990 előtti állambiztonság erősen csonka nyilvántartásában fennmaradt sok tízezer egykori ügynök nevét az ÁBTL válogatás nélkül hozza nyilvánosságra.
Orvos-Tóth Noémi kiemelte: a társadalomnak feladata van az új információkkal. A befogadó dolga, hogy ne ítélkezzen azonnal, hanem „lassítson”, önmérséklettel vizsgálja az információkat és azok körülményeit. Mint mondta, arra is fel kell készülni, hogy az aktákon keresztül az „emberi gyarlósággal” szembesülhetünk.
A pszichológus arra figyelmeztetett, hogy egyes családoknak át kell írniuk a múltjukról kialakított narratívájukat, és akár identitáskrízis is kialakulhat. A szülőkbe, nagyszülőkbe vetett hitet is megrendíthetik a most napvilágra kerülő családi titkok.
Szekér Nóra szintén azt hangsúlyozta, hogy a társadalomnak dolga lesz az új információkkal: először meg kell érteni az iratokat, majd párbeszédet kell folytatni egymással.
