Elkészült az Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv
Mintegy hatszáz oldalon határozza meg a magyarországi vízgazdálkodás jövőbeli feladatait az az Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv, amelyet Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter mutatott be csütörtökön Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián. A dokumentumot a Magyar Tudományos Akadémia „Víz Magyarországon: készletek, kockázatok, döntések” című rendezvényén ismertették.
Vízügyi beruházásokra 221 milliárd forintot fordítanak
A miniszter elmondta, hogy a koncepciót számos kiváló szakember bevonásával készítették el, és ez a következő évtizedek magyar vízgazdálkodásának egyik meghatározó szakmai alapműve lehet. Gajdos László szerint a célok megvalósításához az elkövetkező években 221 milliárd forintot fordítanak vízügyi beruházásokra. A vízmegtartási program keretében többek között csatornák és zsilipek helyreállítására, valamint a víz tájban tartását és helyben hasznosítását szolgáló fejlesztésekre kerül sor.
Rekordaszály és szemléletváltás
A miniszter felidézte, hogy a klímaváltozás az idei évben Magyarország történetének egyik legsúlyosabb aszályát idézte elő. 1901 óta a 2026-os volt a legszárazabb és a második legmelegebb nyár, a szokásos csapadékmennyiség mindössze 36 százaléka hullott le. Augusztus végére az ország területének felén súlyos mezőgazdasági aszály alakult ki, a kárbejelentések több mint másfél millió hektárt érintettek, a becsült veszteség pedig eléri a 800 milliárd forintot.
Gajdos László kiemelte, hogy a kormány szakít a víz elvezetésének logikájával, és a biztonságos, táji szintű vízmegtartásra áll át. Megjegyezte azt is, hogy az elkövetkező hat hónapban egy balatonnyi vizet terveznek visszapótolni a tájba. Hozzátette, hogy a stratégia hosszú távú irányt mutat, megteremti a nagyléptékű beavatkozások feltételeit, meghatározza az ősszel indítható projekteket, valamint célként tűzi ki a korábbi Vízügyi Tudományos Kutató Intézethez hasonló önálló szakmai intézmény felállítását.
Változó agrártámogatások és új szabályozás
A miniszter szerint az agrártámogatások is reformra szorulnak: olyan rendszert kell létrehozni, amelyben a víz megtartása a gazdáknak is megéri. A jogszabályi háttérről elmondta, hogy a kormány augusztusban elfogadta a Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Tervet, amely alapján előkészítik a vízgazdálkodási törvény módosítását. Az új szabályozás alapelve a vízmegtartás és a vízkészletekkel való takarékos gazdálkodás lesz, a vízkivételeket pedig a tényleges készletekhez igazítják.
Önálló szakmai háttérintézményt sürgetnek
A miniszter kitét arra is, hogy a program sikeres megvalósításához elengedhetetlen egy önálló tudományos-szakmai háttérintézmény létrehozása, amely a korábbi VITUKI szerepéhez hasonlóan biztosítja a vízgazdálkodási döntésekhez szükséges kutatási, elemzési és tudományos-szakmai hátteret.
Az eseményen Pósfai Mihály, az MTA elnöke köszöntőjében azt mondta, hogy a nagy érdeklődés, vagyis hogy négy minisztérium és három parlamenti bizottság képviselői is részt vettek, a vízkészletek helyzetének súlyosságára is rávilágít. Kecskeméti Gábor, az MTA főtitkára kiemelte, hogy a globális és hazai természeti folyamatok vizsgálatában kulcsszerepe van a tudománynak, és a puszta vízpótlás helyett az egész ökológiai rendszert kell rendbe tenni.
