Nem támogatja a reklámadót a médiahatóság elnöke
Polyák Gábor, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke a csütörtöki Big Picture konferencián arról beszélt, hogy nem támogatja a reklámadó újbóli bevezetését. Álláspontja szerint az adó visszavezetése tovább nehezítené az elmúlt években jelentős károkat elszenvedett médiapiac helyzetét, amelyet most elsősorban helyre kellene állítani. Ebben a folyamatban a reklámadó akadályt jelentene, és további terheket róna a médiaszolgáltatókra, valamint a sajtópiac szereplőire is.
A konferencián Polyák Gábor azt is hangsúlyozta, hogy az NMHH még csütörtökön eljuttatja a reklámadóval kapcsolatos hivatalos álláspontját az Országgyűlésnek, amelyben az adó visszavezetését ellenzi.
Sávos rendszerben vezetnék vissza az adót
Október végén Magyar Péter miniszterelnök a 2027-es költségvetés bemutatásakor arról beszélt, hogy 3,75 százalékos reklámadót vezetnek be. Később a tervezet szövegéből már az látszott, hogy sávos rendszerben vezetnék azt vissza, amely alapján akár 7,5 százalékot is elvehet az állam.
Megjelent a Médiatanács állásfoglalása
Kora este a Médiatanács hivatalos álláspontja is megjelent arról, hogy nem támogatják a reklámadó bevezetését. A közlemény szerint az adó 2014-es bevezetését alapvetően nem adópolitikai megfontolások, hanem a médiapiac átalakítására irányuló szándék vezérelte; a korabeli becslések szerint a teher mintegy felét az RTL-csoport viselte. Az európai jogi és politikai kifogások nyomán az adót később többször átalakították, 2019 júliusa óta pedig nullás kulccsal van érvényben. A mostani törvényjavaslat 2027. január 1-jétől 0, 2,5, 4,5 és 7,5 százalékos sávos kulcsokkal élesztené fel.
A kormány az adóból mintegy 14 milliárd forintos bevételre számít, ami a 2026-os költségvetés bevételi főösszegének mindössze 0,35 ezreléke. Az állásfoglalás szerint a csekély költségvetési haszonnal szemben a teher néhány, vékony haszonkulccsal működő hazai szerkesztőségi vállalkozásra koncentrálódik, ami nincs arányban a hosszú távú médiapolitikai és gazdaságpolitikai kockázatokkal.
Veszélyben a hírszolgáltatás és a saját gyártású tartalom
A dokumentum kiemeli, hogy a 2025-ös adatok szerint az RTL üzemi eredménye veszteségbe fordulna, a TV2 nyeresége a töredékére olvadna, a már most is veszteséges vállalkozásoknál pedig az adó a tőkét élné fel. A pénz várhatóan a hírszolgáltatásból, a saját gyártású tartalomból és a fejlesztésekből hiányozna.
A globális platformoktól várt bevétel is kétséges a Médiatanács szerint. 2017 és 2019 között, amikor még 7,5 százalékos kulccsal kellett volna fizetniük, a nagy platformok magyarországi reklámbevételének jelentős része adózatlan maradt. Ahol pedig fizetnek, ott áthárítják az adót: a Google Ausztriában 5, Spanyolországban 3 százalékos felárat számláz a hirdetőknek. A teher így végül a hazai hirdetőket, köztük a kis- és középvállalkozásokat éri.
A halmozódó terhek a Médiatanács szerint arra is ösztönözhetik a médiacégeket, hogy külföldre tegyék át a székhelyüket. Ilyenkor a médiaszolgáltatási díj, a munkahelyek és a hatósági felügyelet is elhagyja az országot, a reklámadó beszedése pedig még bizonytalanabbá válik. Az állásfoglalás szerint ez médiapolitikai és adóztatási szempontból egyaránt súlyosan negatív következménnyel járna.
Hatásvizsgálat nélkül került a Ház elé a javaslat
A javaslat hatásvizsgálat nélkül került az Országgyűlés elé, pedig ezt a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet (EMFA) és a magyar jogalkotási törvény is megköveteli. A Médiatanács tudomása szerint ilyen vizsgálat 2014-ben, az adó első bevezetésekor sem készült.
Ha az Országgyűlés mégis megszavazza az adót, a Médiatanács azt kéri, hogy minden hazai szereplő terhe a lehető legkisebb legyen, egy év múlva pedig vizsgálják felül a szabályozást. Ehhez a testület módszertani segítséget is felajánl.
