Vártnál nagyobb visszapattanás a kiskereskedelemben
A Központi Statisztikai Hivatal pénteki adatai szerint szeptemberben 4,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az egy évvel korábbihoz képest, havi alapon pedig 1,1 százalékos emelkedést mértek. Ez érezhető gyorsulás az augusztusi 2,4 százalékos éves növekedés után, amely már önmagában is komoly lassulás volt a júliusi 4,9 százalékhoz képest.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a szeptemberi adat kisebb pozitív meglepetést okozott: a piac 3,5 százalék körüli éves növekedésre számított, ehhez képest érkezett a 4,3 százalékos tényadat. Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza szerint az augusztusi gyenge teljesítmény után ugyan várható volt egy felfelé irányuló korrekció, annak mértéke azonban még a legoptimistább várakozásokat is felülmúlta.
Meglepő helyről jött az egyik legerősebb növekedés
Az üzemanyagtöltő állomások értékesítési volumene éves összevetésben 6,2 százalékkal emelkedett, miközben augusztusban még csak 3,1 százalékos növekedést mértek. Virovácz Péter szerint ez különösen annak fényében meglepő, hogy az üzemanyagárak közben folyamatosan és meredeken emelkedtek, ráadásul a szeptemberi forgalomban még nem jelenhetett meg érdemben a dízeltámogatás hatása sem, hiszen annak első részlete csak szeptember 30-án vált esedékessé. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy régiós összehasonlításban a magyar üzemanyagárak szeptemberben alacsonynak számítottak, ami hozzájárulhatott a benzinkutak forgalmának gyorsulásához.
A kiskereskedelmi növekedés szerkezete kettősséget mutat: miközben az összesített forgalom 4,3 százalékkal nőtt, az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 0,1 százalékkal csökkent az értékesítés volumene. Nyeste Orsolya szerint ez kissé meglepő fejlemény. Ezzel szemben a nem élelmiszer-kiskereskedelem 8,7 százalékos növekedést produkált, ami arra utal, hogy a háztartások javuló jövedelmi helyzete egyre inkább megjelenik azokban a vásárlásokban is, amelyeket könnyebb elhalasztani.
A bérek továbbra is megtámasztják a fogyasztást
Regős Gábor szerint a markáns béremelkedés mellett az alacsony infláció is támogatja a kiskereskedelmi forgalmat. Virovácz Péter hasonló folyamatokat emelt ki: a továbbra is kedvező – bár némileg romló – fogyasztói bizalom, a visszafogott inflációs környezet és az erőteljes nominális bérnövekedés megfelelő alapot teremthet a fogyasztás tartós bővüléséhez. Az ING szakértője az év egészére 4,5-5 százalék körüli kiskereskedelmi volumennövekedést vár; az első kilenc hónapban a forgalom már 4,3 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát.
Most jön a kereskedők legfontosabb időszaka
Báthori Bence, az MBH Bank ágazati elemzési szakértője „cikkcakknak” nevezte az idei bolti forgalom alakulását. Szerinte októberben továbbra is magas lehetett az üzemanyag-forgalom, novemberben az online kereskedelem kaphat újabb lendületet, az internetes értékesítés már szeptemberben is 12 százalékkal nőtt éves összevetésben. Az ünnepi időszak közeledtével az eddig gyenge élelmiszer-kiskereskedelem is újra nagyobb lendületet kaphat.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség a friss adatot úgy kommentálta, hogy a 4,3 százalékos bővülés nem tekinthető trendszerű eseménynek, a fogyasztói bizalom hiánya miatt az egész évet tekintve a növekedés messze elmarad a lehetőségektől. Álláspontjuk szerint a vásárlási kedv helyreállításához elengedhetetlen az árrésstop kivezetése, ezért az intézkedés mielőbbi végrehajtását javasolják. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter Facebook-bejegyzésében több mint négyéves csúcson lévő kiskereskedelmi forgalomról, bátrabb költekezésről és erősödő vásárlói bizalomról beszélt.
