Túl sok szolgáltató a magánegészségügyben – konszolidáció jöhet
Jelentősen szétaprózódott a magyar magánegészségügyi piac: becslések szerint mintegy 48 ezer magánszolgáltató működik az országban. A szektor vezetői szerint ennyi intézmény nem tud hatékonyan működni, ezért elkerülhetetlenné válhat a piac konszolidációja – hangzott el a Magánegészségügyi Summiton, ahol a hazai magánklinikák és praxisok vezetői beszéltek a szektor helyzetéről.
Lassuló növekedés és korlátozott fizetőképesség
A hazai magánklinikák lassabban növekednek, mint szeretnének, miközben a szakemberhiány és a lakosság korlátozott fizetőképessége is fékezi a fejlődést. Lancz Róbert, a Doktor24 Csoport és a PRIMUS Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke elmondta: a Doktor24-nél októberig 17–18 százalékkal emelkedett a járóbeteg-forgalom, a PRIMUS tagjainál azonban korántsem ilyen egységes a kép. A vállalati egészségügy és a biztosítói szolgáltatások területén élénkülést tapasztalnak, a lakossági piacon viszont szűkösebbek a lehetőségek, Budapest és a vidéki térségek között pedig jelentős különbségek mutatkoznak.
Sok szereplő, szükséges szabályozás
Papik Kornél, a Dr. Rose Magánkórház ügyvezetője szerint a piac egyik legnagyobb problémája a szereplők nagy száma. Úgy látja, a szabályozási környezet változására is szükség lenne ahhoz, hogy a nem megfelelően működő szolgáltatókat szankcionálni lehessen, vagy akár ki lehessen szorítani a piacról. A konferencián elhangzott az is: a betegbiztonság terén nem lehet különbség az állami és a magánellátás között.
A DMC túl van a tulajdonosváltáson
Hartman Gábor, a Duna Medical Center orvosigazgatója felidézte, hogy az intézmény megvált török tulajdonosától. Forgalmi adatokban egyelőre nem sikerült növekedést elérniük, de a korábbi szintet tartani tudták. A DMC elsősorban magánszemélyekre épít, vállalati üzletága nincs, a szülészeti osztály viszont kifejezetten jó eredményeket produkál. Hartman Gábor szerint míg az állami rendszerben évente kétmillió fekvőbeteg-ellátás történik, a szakrendelőkben 46 millió orvos-beteg találkozást regisztrálnak. A protézisműtétek 18 százalékát már magánellátásban végzik, a hazai szülések hét százaléka pedig magánkórházakban történik.
Új hatóság ellenőrizheti a magánellátást
Novák Katalin, a szegedi Aranyklinika tulajdonosa saját családi történetén keresztül mutatta be, mekkora utat járhat be egy magánpraxis: szülei egy panelház babakocsitárolójában indították el a rendelőt, amely mára hatvan szakterületen, 120 orvossal működik. A magánegészségügy jövőjéről szólva fontosnak nevezte az egységes felügyelet és a közös minőségi követelmények kialakítását. Ezzel arra a kormányzati tervre reagált, amely szerint brit mintára olyan szervezet jöhet létre, amely a magánegészségügyi szolgáltatókat is ellenőrizné. Az Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóság létrehozásáról először Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter beszélt, a tervek szerint a szervezet 2027. január 1-jén kezdheti meg működését. Novák Katalin arra figyelmeztetett, hogy nem szabad elkapkodni a bevezetést, mert a brit példában öt évre volt szükség a felkészülésre. Mózer Attila, a Szent Magdolna Magánkórház ügyvezető tulajdonosa szerint a hatóságnak szektorsemlegesnek kell lennie.
Közös háttérműködés és finanszírozási hiányok
Kóka János, a Doktor24 alapítója szerint előremutató lenne, ha a magánszolgáltatók bizonyos működési feladatokat közösen látnának el, ami költségcsökkentést eredményezhetne. Kirschner András, a Swiss Medical ügyvezető igazgatója ugyanakkor nem támogatta a közös szervezeti működés ötletét. Pogátsa Zoltán közgazdász szerint Magyarország az elmúlt harminc évben rossz irányba haladt, mert az oktatást, a kutatást és az egészségügyet is tartósan alulfinanszírozták. Az Eurostat adatai alapján Magyarország a GDP 4,9 százalékát fordította egészségügyre, míg az uniós átlag 7,5 százalék volt.
