Hatszoros túljelentkezés, mégis kérdéses, mennyi szélerőmű épülhet meg
Bár a 702 MVA-s szélerőmű-tenderre mintegy 1834 MVA igény érkezett, az egyes csomópontok közötti aránytalanságok és a nemzetközi összevetésben gyenge üzleti feltételek miatt kérdéses, mennyi kapacitás épül meg ténylegesen. A magyar ajánlat európai szinten a gyengébbek közé tartozik, az extraprofitadó pedig a nyereség jelentős részét elviheti – mondta az Astrasun Solar elnök-vezérigazgatója. A pályázók között az állami MVM mellett több, politikailag exponált körhöz köthető cég is feltűnt.
Országos szinten nagy az érdeklődés
A gazdasági és energetikai miniszter közösségi oldalán arról számolt be, hogy a nyáron meghirdetett pályázatra 37 beruházótól összesen 46 jelentkezés érkezett, a vállalkozások közel 2300 megawattnyi új szélerőművet építenének, miközben az első körben nagyjából 700 megawattnyi új kapacitás hálózati csatlakozására van lehetőség.
Valójában csak 456 MW-ra érkezett pályázat
Az Astrasun Solar elnök-vezérigazgatója szerint a 700 MW-os tender kiírására 1834 MW-nyi igény érkezett be, ám a pályázatok nem egyenletesen. Dunaújváros Délre a kapacitás 6,2-szeresére, míg Ócsa 255 MW-ra mindössze egy pályázó, 49 MW-ra adott be igényt, Székesfehérvárra pedig senki. Összesen 456 MW-ra pályáztak, 244 MW-ra nem volt érdeklődő, így optimális esetben a 700 megawatt helyett 456 MW épülhetne meg.
Gyenge üzleti feltételek
A szakértő szerint a magyar szélerőművi befektetési lehetőség Európában a legkevésbé vonzó: máshol támogatást adnak a beruházáshoz és fix átvételi árat biztosítanak különbözeti szerződéssel, nálunk a piacra van bízva, ami előre nem tervezhető. A hálózatfejlesztéshez való hozzájárulás nálunk végleg elveszik, máshol visszafizetik. A hitelfedezeti mutató még optimista 100 euró/MWh-s ár mellett sem jön össze, különösen a társasági adó 9-ről 16 százalékra emelésével, az iparűzési adó és az önkormányzati díj figyelembevétele nélkül.
A vagyonadó a nyereség ötödét-harmadát viheti el
Egy 50 MW-os erőmű értéke 100 millió euró, ebből a vagyonadó 1-1,5 millió euró, a személyes jövedelemből fizetendő, így tényleges költsége 1,2-1,7 millió euró körül van. A várható adózott nyereség 100 euró/MWh-s ár mellett mintegy 6,4 millió euró, így a vagyonadó a nyereség 20-30 százalékát viszi el, ha a befektető magyar állampolgár. Ennek következtében a magyar befektetők kieshetnek, egyedül az MVM esetében nem alkalmazható a vagyonadó, így a pályázat a magyar szereplők közül kizárólag neki érheti meg.
Nemzetgazdasági előny, politikai kockázat
Nemzetgazdasági szempontból előnyös lehet, hogy a haszon az államnál marad és nő az energiabiztonság, politikai szempontból viszont negatív lehet az MVM szerepe, mert a miniszter többször hangsúlyozta, hogy vállalkozói pénzből valósulnak meg a szélerőművek, az MVM pedig állami vagyon. Az MVM tárolók és szélerőművek telepítése javítaná a mérlegét, de transzparens működés, reális árazás és a KÁT-os erőművek kivezetése szükséges hozzá.
Kik pályáztak?
Az MVM több projektre adott be pályázatot. Rajta kívül a korábbi szélerőmű-tender egyik nyerteséhez köthető Euronergy projektcégek indultak, 287 MW-al a legtöbb igényt adva be, noha legutóbb elnyert tenderét nem valósította meg, és a projektcég időközben tulajdonost cserélt. Indult a 8GEnergy és a KÉSZ építőipari vállalat a Greenergy projektcégein keresztül, valamint több olyan pályázó, akinek nincs ismert szakmai múltja.
A tárolás lehet a vonzerő
A szélerőművek mellé építhető tárolók a elbíráláskor pluszpontokat érnek, a tárolás jelenleg az egyik legvonzóbb energetikai beruházás. A tender azonban nem biztosít automatikusan vételezési jogot, enélkül a tárolók gyakran üresen állnának: a szeles erőművek csúcstermelése a múlt hétvégén is legfeljebb 30 százalékos volt, ráadásul napfényes időben, amikor egyből a hálózatra adhattak el. A tárolóknak legalább évi 340 napot, napi 1,5-szeres kisütéssel kellene működniük.
Új kiírás jöhet
A tender fontos folyamatot indít el, a tapasztalatok alapján azonban hamar újabb kiírást lehetne közzétenni, hacsak nem választjuk azt a verziót, amelyben állami Energiaalap végzi a fejlesztéseket, és minden polgár energiarészvényt kap. A szakértő legnagyobb kockázatként az energiaközösségek belépési jogát és a gyenge üzleti ajánlatot említette, a tenderkiírás pontosítására még elegendő idő áll rendelkezésre.
