Varga Mihály tagadja, hogy miniszterként jelzést kapott volna az MNB-visszaélésekről
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nemrég a jegybank működését vizsgáló parlamenti bizottság előtt azt állította, hogy nemzetgazdasági miniszterként nem kapott jelzést a jegybanki alapítványok körüli visszaélésekről.
Ezzel szemben Róna Péter közgazdász, az MNB akkori felügyelőbizottsági tagja szerint már 2014-ben jelezték Vargának, hogy aggályosnak tartják a jegybank alaptevékenységén kívüli, több tíz- vagy akár százmilliárd forintos kiadásokat.
Nem kaptak megfelelő tájékoztatást az alapítványokról
Róna elmondása szerint a felügyelőbizottság nem kapott megfelelő tájékoztatást az alapítványokról, de már akkor kifogásolta, hogy az MNB egyáltalán ilyen célokra fordítson ekkora összegeket. Állítását a 2014-es jegyzőkönyvekkel is alá tudja támasztani.
Hozzátette: a kifogásuk nem kizárólag az alapítványok finanszírozására vonatkozott, hanem arra az alapvető problémára, hogy a jegybanknak nem lett volna szabad az alapfeladataitól eltérő tevékenységekre ilyen jelentős összegeket költenie. Az első érintett alapítvány, a Pallas Athéné Domus Animae egyébként már 2013-ban létrejött.
A felügyelőbizottság nélküli időszakban helyezték ki a vagyont
A 266 milliárd forintos alapítványi vagyon jelentős részét abban a 16 hónapban helyezték ki, amikor nem működött felügyelőbizottság az MNB-ben. Róna Péter szerint már korábban is korlátozták a testület ellenőrzési lehetőségeit, az igazgatóság pedig figyelmen kívül hagyta a határozatait.
Úgy véli, a közpénzek kihelyezéséért nem az alapítványok kurátorai, hanem a jegybank akkori vezetése, köztük Matolcsy György és alelnökei felelősek.
