Az öngondoskodási index csökkenése nem a cselekvés hiányát tükrözi
A 18–70 éves bankoló ügyfelek körében az öngondoskodási index a tavalyi 53 pontról 51 pontra mérséklődött idén. A csökkenés hátterében nem a cselekvés hiánya áll, hanem az, hogy a témával kapcsolatos kommunikáció visszaesett, illetve a környező zaj – például a politikai tartalmak kiemelt helyzete – nagyobb lett.
A mutatót alkotó három alindex felemás képet mutat: a jövőképet tükröző attitűd alindex 59-ről 57 pontra, a témáról folytatott diskurzust mérő kommunikációs alindex 38-ról 33 pontra csökkent, míg a tényleges cselekvéseket rögzítő aktivitási alindex 60-ról 61 pontra emelkedett.
Stabil aktivitás a zajos környezet ellenére
Fabriczki Rita, az OTP Bank megtakarítási szolgáltatások területének vezetője szerint az idei eredmények fontos tanulsága, hogy érdemes külön vizsgálni az öngondoskodás társadalmi láthatóságát és az emberek tényleges aktivitását. Kiemelte: miközben egy rendkívül sűrű információs környezetben a téma kevesebbszer jelent meg a nyilvánosságban, az aktivitási mutató stabil maradt, és több kedvező folyamat is látható – az emberek továbbra is foglalkoznak a jövőjükkel, és valamivel többen gondolkodnak hosszabb időtávban.
A legfiatalabbak a legoptimistábbak
A tavaly megindult pozitív tendencia a legfiatalabb felnőttek körében folytatódott. A 18–29 évesek attitűdindexe stabil maradt, nem esett vissza az átlaggal együtt. Ez a generáció a leginkább optimista a jövőjét illetően: a jövő miatt szorongók aránya egyetlen év alatt 38 százalékról 31 százalékra esett vissza náluk, miközben a 60–70 éves korosztályban továbbra is átlag feletti, 48 százalékos a szorongók aránya.
A fiataloknál az öngondoskodás csírái már korán megjelennek: sokan az első saját jövedelem megszerzésekor vagy az önálló élet megkezdésekor kezdenek el félretenni, a Z-generáció 23 százalékánál pedig már gyermekkorban felmerül a megtakarítás igénye. Tájékozódásuk több lábon áll: a család és a barátok mellett a digitális csatornák, a tanulmányok és egyre inkább a mesterséges intelligencia is segíti őket a pénzügyi döntésekben.
619 milliárd forint kezelt vagyon
A bankhasználók körében 74-ről 75 százalékra nőtt azok aránya, akik rendelkeznek valamilyen félretett pénzzel, és háromból ketten tartják megtakarításukat készpénzben vagy pénzügyi termékben. A lakossági öngondoskodás súlyát mutatja, hogy jelenleg mintegy 619 milliárd forintra tehető a kezelt vagyon, ami fejenként átlagosan 2 millió forintos megtakarítást jelent.
A felmérés a rendszeresség hiányára is rávilágít. A javulás elsősorban a könnyebben hozzáférhető, általános vésztartalékoknál érhető tetten. Az ügyfelek jelentős része, 34 százaléka csak alkalmanként takarít meg, ha a hónap végén épp marad rá forrása, és csak 31 százalékuk teszi ezt rendszeresen, előre tervezett módon.
Budai József, az OTP Pénztárak ügyvezető igazgatója szerint a megtakarítással rendelkezők arányának növekedése biztató jel, de a pénzügyi biztonság szempontjából az is meghatározó, hogy mennyire tudatosan és rendszeresen készülünk a jövőre. Ha csak akkor teszünk félre, amikor a hónap végén marad rá pénzünk, nehezebb hosszú távú célokat építeni. Éppen ezért fontos, hogy a megtakarítás a mindennapok részévé váljon, és az egyéni élethelyzethez igazodó, fenntartható pénzügyi szokássá alakuljon.
Állami felelősség és nyugdíj-realitás
A kutatás egyik legélesebb ellentmondása a társadalom elvárásai és a jövőbeli kilátások értékelése között rejlik. A magyar társadalomban továbbra is él a paternalista állam elképzelése: az emberek 81 százaléka gondolja úgy, hogy a tisztességes nyugdíj biztosítása egyértelműen állami feladat.
Ugyanakkor az ügyfelek racionálisan látják a helyzetet: kétharmaduk tisztában van azzal, hogy az állami nyugdíj reálértéke önmagában nem lesz elegendő a jelenlegi életszínvonaluk fenntartásához. Az állami nyugdíj kiegészítésében egyre többen számítanak saját erőforrásaikra: 38 százalékuk már célzottan megtakarításokra, biztosításokra és pénztári termékekre, 50 százalékuk pedig a nyugdíj mellett végzett munkára támaszkodna. A hosszabb távú, kifejezetten a nyugdíjas évekre félretett megtakarítások aránya stabilan 33 százalékon áll.
A komplex öngondoskodás részeként a jövőbeli pénzügyi stabilitás mellett az egészségmegőrzés is hangsúlyosabbá válik: a rendszeresen szűrővizsgálatokra járók aránya a korábbi 32 százalékról 35 százalékra emelkedett az elmúlt két évben. Az idei eredmények a fejlődési irányt is kijelölik: a következő lépcsőfok az alkalmi félretétel rutinszerűvé tétele, amelyhez a banki digitalizáció, a célzott edukáció és az egyéni tudatosság együttes erősödése szükséges.
