Kormányhatározat rögzítette a kabinet egyetértését az Isztambuli Egyezménnyel
Orbán Viktor miniszterelnökként saját kezűleg jegyzett kormányhatározatban rögzítette, hogy a kormány egyetért az Európa Tanács nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló, Strasbourgban, 2011. május 11-én kelt egyezményének bemutatott szövegével. A dokumentum 2014. február 3-án jelent meg a Magyar Közlönyben 1029/2014. (II. 3.) számon.
A határozat felhatalmazta a közigazgatási és igazságügyi minisztert vagy az általa kijelölt személyt az egyezmény szövegének – a megerősítés fenntartásával történő – végleges megállapítására, felhívta a külügyminisztert a szükséges meghatalmazási okirat kiadására, valamint a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy a szöveg végleges megállapítását követően terjessze a kormány elé az egyezmény kihirdetéséről szóló törvény tervezetét.
Magyarország 2014 márciusában írta alá a dokumentumot
Az Európa Tanács hivatalos nyilvántartása szerint Magyarország 2014. március 14-én alá is írta az egyezményt. Ugyanezen a napon a NANE, a PATENT és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség közleményben üdvözölte a döntést. A szervezetek akkor azt írták: az egyezmény a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak elleni hatékony fellépést célozza, és Magyarországot megelőzően az Európa Tanács 47 tagállama közül 32 ország csatlakozott hozzá, közülük 8 állam már ratifikálta. A valódi érvényesüléshez szükséges ratifikálást sürgették, minden további késlekedés és fenntartások nélkül.
Az eredeti szöveg több helyen hivatkozik a társadalmi nemre: a preambulum nemi alapú erőszakról beszél, a 3. cikk definiálja a „gendert” és a nők elleni nemi alapú erőszak fogalmát, a 4. cikk a nemi identitás szerinti megkülönböztetést is említi, a 6. cikk nemi szempontú politikákat ír elő, a 14. cikk az oktatás kapcsán a nem sztereotip nemi szerepeket, a 60. cikk pedig a menekültügyben nemi szempontú értelmezést ír elő.
Az aláírást követően a ratifikáció elmaradt
Az egyezmény aláírása után 23 nappal, 2014. április 6-án a Fidesz–KDNP újra kétharmados többséget szerzett a választásokon. Az aláírás tényéről a kormány nem adott ki nyilatkozatot, a nyilvánosság csupán a nőszervezetek közleményéből értesülhetett róla. A ratifikációs aktus a parlamenti ülésszak február közepi lezárulta miatt akkor még nem történt meg.
A ratifikálás késlekedéséről Szél Bernadett, akkori LMP-s képviselő 2014. június 18-án írásban kérdezte az emberi erőforrások miniszterét. Válaszában Trócsányi László leszögezte: legkorábban 2015-ben kerülhet sor az egyezmény ratifikációjára. A kormány határozottan elutasítja a nők elleni és a kapcsolaton belüli erőszak valamennyi formáját, és elkötelezett a bántalmazás felszámolása mellett – írta. Hozzátette: a csatlakozás előkészítése összkormányzati együttműködést és más állami szervek bevonását tette szükségessé, ezért a közigazgatási és igazságügyi miniszter, az emberi erőforrások minisztere és a belügyminiszter 2013 novemberében külön munkacsoportot hozott létre. A munkacsoport 2014 januárjában döntött arról, hogy sor kerülhet az aláírásra, a ratifikáció előtt azonban jogszabály-módosításokra és költségvetési források biztosítására is szükség van.
