Vállalati aggodalmak az euróbevezetés előtt: gyengülhet a növekedés
A kormányzati várakozásoknál borúsabb képet vázoltak fel a vállalati vezetők és a szakemberek az euróbevezetés gazdasági hatásairól egy szakmai konferencián. A résztvevők szerint a bérnyomás növekedése, a magas energiaárak és a forint hirtelen erősödése már most nehéz helyzetbe hozta a cégeket, és ha a termelékenység tovább csökken, az a gazdasági növekedés lassulásán keresztül magát az euróbevezetést is veszélyeztetheti.
A nagyvállalati szakemberek kerekasztal-beszélgetésén elhangzott, hogy az euróbevezetés legnagyobb hatása a kamatszintekben lesz majd tetten érhető. A piac már most árazza a csatlakozást, a nagyvállalatok azonban erre még nem alapozhatnak, figyelik a folyamatokat, de érdemi tervezésre még nem nyílik lehetőségük.
Felmerült, hogy a magyar gazdaság jelentős részéről nem itthon, hanem külföldön születnek a döntések, ezért fontos látni, mely területekre lesznek hatással a csatlakozási folyamatok. A pénzváltók száma várhatóan drasztikusan csökken, a bankok euróra való átállása pedig szintén komoly kérdéseket vet fel.
A forint még évekig velünk marad
A kormány tervei szerint 2032-ben válthatja fel az euró a forintot, vagyis a forint biztosan még hat évig használatban lesz. A beruházásoknál ugyanakkor már most figyelembe kell venni az eurót, mivel ezek a projektek ennél hosszabb távra szólnak – hangzott el a konferencián. A vállalatok viselkedése az átállás során várhatóan eltérő lesz: a exportáló cégek – amelyek hitelei is jellemzően euróban vannak – valószínűleg gyorsan átállnak majd.
A forintárfolyam a belföldön értékesítő vállalatokra is jelentős hatással volt, elsősorban az import miatt. A szakértők szerint a forinterősödés túl gyorsan következett be, a piacok túl hamar kezdték beárazni az euróbevezetést. A 7,5 százalékos minimálbéremelés indokolatlannak és megalapozatlannak nevezték, egy inflációkövető, mintegy 3 százalékos emelést tartottak volna elegendőnek.
Egyszerre nőnek a költségek, miközben nem lehet árat emelni
A vállalatoknak a bérnyomás mellett egy erős energiadrágulással is szembe kell nézniük, miközben az infláció gyakorlatilag eltűnt. Ez azt jelenti, hogy nem tudnak árat emelni, miközben költségeik nőnek. Mindebből a szakértők szerint az következik, hogy a GDP-oldali elvárások az euróbevezetéshez esetleg nem teljesülnek majd. Megjegyezték azt is, hogy a kutatók jóval pesszimistábbak, mint a kormány tagjai.
A költségvetésben szintén jelentős kihívások vannak: megtakarítani és kiadást lefaragni csak egyszer lehet, utána más eszközökhöz kell nyúlni. Tartalékokat kellene képezni, hogy egy esetleges negatív világgazdasági hatásra reagálni lehessen. Ha a 4,9 százalékos hiánycélt nem sikerül tartani, az leminősítést, a külföldi befektetők bizalmának megrendülését és komoly forintgyengülést vonhat maga után.
Az euróbevezetés szempontjából a 2027-es év lehet meghatározó, mert ez dönti el, hogy a kormány tudja-e tartani az ígéreteit. A 2030-ra teljesítendő feltételeket az is befolyásolhatja, hogy abban az évben választásokat tartanak, így kérdés, milyen erős lépéseket hajlandó majd megtenni a kormány a szükséges pálya tartása érdekében.
Az erős forint a turizmust és az építőipart is sújtja
A kis- és középvállalkozások kerekasztal-beszélgetésén elhangzott, hogy a budapesti turizmus a legnagyobb elszenvedője az árfolyam-ingadozásnak. A szállodaágazat túlélte a koronavírus-válságot és az energiaválságot, de az erős forintot sok szereplő valószínűleg nem fogja tudni átvészelni. A legtöbb szálloda 400 forint körüli euróárfolyammal tervezte meg az évet, a jelenlegi erős árfolyam így többek számításait borította fel. A vidéki szállodákat is negatívan érinti a helyzet, mivel sok magyar a nyáron inkább külföldre utazott, ahol többet ért a forintja, mint egy évvel korábban.
Az építőipar szintén megsínyli az árfolyamváltozásokat, mivel erős az importkitettsége, ezért az ágazat a lehető leghamarabb szeretné bevezetni az eurót. Más mérések szerint ugyanakkor a vállalkozások számára a bérnövekedés és a kereslet stagnálása jóval nagyobb terhet jelent, mint az árfolyam alakulása.
