Államadósság-kezelő: az euróbevezetés átalakítja az állampapírpiacot és a hitelkamatokat
Az euró bevezetése nem csupán az állampapírokat, hanem a hitelkamatokat is alaposan átalakítja majd Magyarországon – hangsúlyozta Tardos Gergely, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatója a GKI Gazdaságkutató és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének közös konferenciáján.
A vezérigazgató szerint az eurózónában sokkal nagyobb a nominális és a fiskális stabilitás, már önmagában ezért is megérné Magyarországnak csatlakozni a közös fizetőeszközhöz. Rámutatott arra is, hogy az elmúlt években a globális hatások – például az infláció – jóval erősebben érintették Magyarországot, a hiány magas volt, a forint gyengült, és ezzel drágult az ország adósságfinanszírozása.
Szigorúbb költségvetési fegyelem várható
Az euróbevezetés ugyanakkor szigorúbb fegyelemre kényszeríti a döntéshozókat, a költségvetés esetében például gyors javulást kell elérni – ennek első lépései már láthatók a nemrég benyújtott tervezetben. A csatlakozással a hazai hozamok jelentősen lejjebb mehetnek, a lakosság számára pedig az jelenti majd a pozitívumot, hogy sokkal alacsonyabbak lesznek a hitelkamatok, ami önmagában is élénkíti a gazdasági növekedést.
Mivel az euróbevezetés visszakerült a fókuszba, megváltoztak a magyar gazdasággal kapcsolatos várakozások is, a kormány már ehhez igazította a 2027-es költségvetés tervezetét. A sarokszámok reális és elérhető fiskális pályát vázolnak fel. Bár a növekedési prognózisokat sokan vitatják, azt már kevesebben, hogy a gazdaság növekedni fog.
Az árfolyamstabilitás a cél
Az inflációs várakozásokat már az is lehorgonyozhatja, hogy Magyarország elkötelezetté válik a belépés mellett. A jegybank árfolyampolitikája is megváltozott: a 2025-ben hivatalba lépett új vezetés a stabil árfolyam mellett tette le a voksát, ennek jele, hogy a jegybanki tartalék jelentős mértékben növekedett az elmúlt időszakban. Erre az esetleges intervenciókhoz is szükség van az árfolyamstabilitás biztosításához.
Drámai változás az állampapírpiacon
Idén drámai változások történtek a magyar állampapírpiacon: az ország hitelminősítése Romániával együtt a bóvli kategória határán mozgott. A választások előtt azonban már elkezdődött egy hozamcsökkenés, és a magyar hozamok el is szakadtak a romántól. Ez már a várható politikai változásnak és a majdani euróbevezetésnek szólt.
A hazai hozam a lengyel alá esett, megközelítette a cseh szintet, a hosszú hozamszint pedig a maastrichti szint közelébe csökkent, és a következő években tovább süllyedhet. Elérheti a horvát és a szlovák szintet, de akár Szlovénia és Portugália szintje sem lehetetlen. A hozamcsökkenéssel az ország stabilizálni tudja a kamategyenleget, és jelentős összeget takaríthat meg: akár több ezer milliárd forinttal is csökkenhet a kamatkiadás, amelyet más területekre lehet fordítani.
A hitelpiacra is erős hatással lesz a közös valuta
Bulgária és Horvátország példája azt mutatja, hogy mindkét országban az euróbevezetés előtt jelentős kamatesés volt látható, ami erősen fellendítette a hitelpiacot, mind a lakossági, mind a vállalati hitelek esetében.
A jelenlegi hazai hozamszint 8 százalék körüli, az eurózónában viszont ennek csupán a fele. A régiós országokban támogatások nélkül is elérhetők 3 százalékos lakáshitelkamatok, Magyarországon is ez lehet a cél – összegezte Tardos Gergely.
