Jogász: a lefoglalt pénz sorsa a bírósági döntéstől függ
A Seszták-ügyben lefoglalt több mint ötmilliárd forint készpénz, valamint az euró- és dollárösszegek kapcsán fontos különbséget tenni a pénz letéti elhelyezése és annak végleges állami tulajdonba kerülése között – mondta Kékesi Raymund jogász, jogi elemző.
A szakértő szerint ekkora mennyiségű készpénz tárolása önmagában komoly biztonsági kockázatot jelent, ezért a lefoglalt összeget hivatalosan, gépi számlálással és jegyzőkönyvezve veszik át az Államkincstárban. A hivatalos tájékoztatás szerint nyolc alkalmazott öt pénzszámláló géppel, tizenkét órán keresztül dolgozott a pénz megszámolásán.
A befizetés nem jelent végleges állami vagyont
A jogász hangsúlyozta: az, hogy a készpénzt befizették, nem jelenti azt, hogy az összeg véglegesen bekerült az állami költségvetésbe, és az állam szabadon elköltheti. A pénz elkülönített hatósági letéti számlán marad mindaddig, amíg az ügyben a bíróság nem hoz jogerős döntést.
A pénz további sorsa tehát az ítélettől függ. Ha a bíróság jogerősen vagyonelkobzást rendel el, a milliárdos összeg véglegesen az államé lesz. Ha azonban az eljárás során más döntés születik – például kiderül, hogy a pénz egy részének legális eredete van –, akkor azt a jogosultnak vissza kell fizetni.
Nem minden esetben kell fizikai formájában megőrizni a pénzt
Kékesi Raymund arra is kitért, hogy a lefoglalt készpénzt nem minden esetben szükséges fizikai formájában megőrizni. A bankjegyeket akkor tartják meg bizonyítási eszközként, ha magán a papírpénzen található nyomok, például DNS, ujjlenyomat vagy festéknyom szolgálhat bizonyítékként. Ha viszont a bankjegyek fizikai formája önmagában nem fontos a bizonyítás szempontjából, akkor a pénz értékét letétben őrzik.
Jogszabály írja elő a letétbe helyezést
A szakértő szerint a készpénz elhelyezésének szabályait konkrét jogszabály is rendezi. A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet szerint a hatóságnak a lefoglalást követő harmadik munkanapon be kell fizetnie a bűnjelkezelő letéti számlájára a bizonyítási eszköznek nem minősülő magyar pénzt, beleértve a forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre még átváltható bankjegyet és érmét is.
Mindezek alapján a többmilliárd forint Államkincstárba történő befizetése nem a pénz végleges sorsáról szóló döntés, hanem a lefoglalt készpénz szabályos és biztonságos kezelésének része – összegezte a jogász.
Politikai visszhang
A Seszták-ügyben megtalált készpénz szombaton is komoly politikai visszhangot váltott ki. Magyar Péter miniszterelnök élesen támadta a Fideszt és Orbán Viktort, a korábbi kormánypártot szervezett bűnözői csoportnak, a volt miniszterelnököt pedig „bukott, rettegő maffiafőnöknek” nevezte.
Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője Seszták Miklós országgyűlési mandátumának visszaadását követelte, hangsúlyozva, hogy a büntetőügyet el kell különíteni politikai közösségüktől. Az ügyben Bayer Zsolt fideszes publicista is megszólalt, kétségbe vonva, hogy bárki ekkora mennyiségű lopott pénzt ásna el erdőkben, míg Seszták védőügyvédje arra hívta fel a figyelmet, hogy a büntetőeljárásnak nem a volt miniszter az egyetlen érintettje, és a lefoglalt készpénz tulajdonjoga sem tisztázott.
