Kilőtt a hiány: Nehéz idők várnak a Tisza-kormányra
A közvélemény számára aggasztó adatok láttak napvilágot a kormányzati szektor hiányáról. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes jelentése szerint 2026 első negyedévében a GDP 9%-át, 2090 milliárd forintot tett ki a kormányzati szektor hiánya. Ez az előző év azonos időszakához képest 838 milliárd forintos, GDP-arányosan pedig 3,1 százalékpontos növekedést jelent.
Az adatok tükrében a központi kormányzat hiánya 2492 milliárd forint, míg a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok 373 és 28 milliárd forintos többlettel zárták az első negyedévet. Ezek az eredmények komoly terhet róhatnak a Tisza-kormányra, amelynek feladata lesz kezelni a drámai mértékű deficit problémáját.
Bevételek és kiadások: Az elmozdulás és a feszültség párhuzama
Az állam bevétele 9327 milliárd forintra rúgott, míg kiadásai 11 417 milliárd forintot tettek ki. Az előző év azonos időszakához képest a bevételek körülbelül 960 milliárd forinttal, azaz 11,5%-kal növekedtek. Ezen belül a termelési adók 136 milliárd forinttal, 3,9%-kal haladták meg az egy évvel korábbit, ahol az áfabevétel növekedése 133 milliárd forintot tett ki, ami 7,1%-os emelkedést jelentett.
Nem meglepő, hogy a jövedelemadó-bevételek 171 milliárd forinttal bővültek, míg a társadalombiztosítási hozzájárulások 321 milliárd forinttal, 14,6%-kal nőttek. Az egyéb bevételek is 331 milliárd forinttal gyarapodtak, ami 27,1%-os növekedést tükröz.
A kiadási oldal romlása
Ellentétben a bevételek növekedésével, a kiadási oldal is jelentősen emelkedett, összesen 1798 milliárd forinttal nőtt, ami 18,7%-os eltérést jelent. Különösen aggasztó, hogy a kifizetett munkavállalói jövedelem 841 milliárd forinttal, 38,5%-kal emelkedett, a folyó termelőfelhasználás 151 milliárd forinttal, 10,4%-kal nőtt, míg a pénzbeni társadalmi juttatások 404 milliárd forinttal, 15,1%-kal többet tettek ki.
A kamatkiadások is 5,9 milliárd forinttal, 0,7%-kal emelkedtek, miközben a bruttó állóeszköz-felhalmozás 134 milliárd forinttal, 26,2%-kal csökkent. Az egyéb kormányzati kiadások nőtt 530 milliárd forinttal, ami 27,8%-os emelkedést jelent.
Az adatok rávilágítanak, hogy a Tisza-kormánynak nemcsak a költségvetés hiányával kell foglalkoznia, hanem a kiadási struktúrák ésszerűsítésével is, hogy a jövőben stabilizálni tudja a gazdasági helyzetet.
