Kármán András elárulta, mit terveznek a visszadobott állami vagyonvédelmi törvénnyel
A Pénzügyminisztérium megkezdte az állami vagyon védelméről szóló törvény részletes elemzését, miután a köztársasági elnök hétfőn előzetes normakontroll céljából az Alkotmánybírósághoz fordult a jogszabály ügyében – közölte Kármán András pénzügyminiszter a Facebook-oldalán hétfőn este.
A Sándor-palota hétfőn közölte: Baka András köztársasági elnök nem írta alá és az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra megküldte az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelme és megerősítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló jogszabályt.
Kármán András posztjában azt írta: a kormány fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az Országgyűlésnek benyújtott, az állami hátterű finanszírozás védelméről és megerősítéséről szóló törvényjavaslat eredeti céljai nem változtak. Az elmúlt másfél évtized gyakorlatával szemben biztosítani kell az állami vagyon, vagyis a magyar emberek közös vagyonának védelmét, mérsékelni kell az állami finanszírozással járó kockázatokat, és átláthatóvá kell tenni az állami finanszírozási formákat – hangsúlyozta a tárcavezető.
A Sándor-palota hétfői közleménye szerint a köztársasági elnök egyrészt a zártkörű befektetési alapok alapkezelő-váltására, másrészt a valamely részvénytársaságban történő jelentős befolyásszerzés esetén a kisebb befektetők részére kötelezően megteendő vételi ajánlat alóli mentesülésre vonatkozó törvényi rendelkezések tekintetében kérte az Alkotmánybíróságtól az alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát.
A november 3-án elfogadott jogszabállyal összefüggésben tett államfői indítvány kifogásolta, hogy a törvény alapján a befektetésijegy-tulajdonosok 60 százaléka kötelezően kikényszerítheti a zártkörű befektetési alapok kezelőváltását, mégpedig úgy, hogy mindez a már a törvény hatálybalépését megelőzően is működő, továbbá állami hátterű vagyont nem, vagy csak részben tartalmazó zártkörű befektetési alapokat is érinthet.
