600 milliárd forintos vagyonadó: kiket érinthet?
A vagyonadó javaslatának körüli diskurzus egyre élesebb fokozatra kapcsolódik, és noha a kérdés sokakat foglalkoztat, a ténylegesen érintettek köre meglehetősen szűknek ígérkezik. A kormányzati terveken belül a vagyonadó bevezetése jelentős bevétel növekedést hozhat, melynek mértéke akár 600 milliárd forintra is rúghat, ez viszont egyes elemzők szerint radikálisan eltérő számításokat jelöl meg, hiszen a várható éves adóbevételek 150–200 milliárd forint közé is állíthatóak.
A jövőbeni szabályozás részletei még kidolgozás alatt állnak. A kormányzat célja, hogy a vagyonadó kiterjedjen a magánszemélyek egymilliárd forint feletti összvagyonnal rendelkező körére. A vagyonba nem csupán likvid eszközök, például bankbetétek és részvények tartoznak, hanem ingatlanok és vállalkozásokban birtokolt részesedések is. „A vagyonadó egyik kulcsszója az értékmegállapítás pontos módja” – hangsúlyozta Bagdi Lajos, a Niveus partnere. Míg egy bankszámlán lévő összeg könnyedén értékelhető, addig egy nem tőzsdei vállalkozás piaci értékének meghatározása bonyolultabb kihívások elé állítja az adóhatóságot.
Ami a vagyonnyilatkozat szükségességét illeti, szintén tisztázni kell, hogy az érintetteknek kötelező önbevallást kell-e tenniük vagy az adóhatóságnak kell meghatároznia a nyújtott adatokat. A környezet bonyolultságát csak súlyosbítja, hogy olyan kérdések is felmerülnek, mint a közeli hozzátartozók vagyonának figyelembe vétele az adózáskor. A vállalatok értékének megállapításához már léteznek különböző nemzetközi módszerek, amelyek figyelembe veszik a vállalkozások jövőbeli profitálási potenciálját, összességében egy komplex megközelítést igényelnek.
A nemzetközi gyakorlatban elterjedt svájci modell, amely kombinálja az eszközértéket és a jövedelemtermelő képességet, szintén felmerül, de az egységes értékelési rendszer megalkotása nem lesz egyszerű feladat, hiszen a cégek iparági specifikációk, méretek és kockázatok tekintetében jelentősen eltérnek egymástól. A tervezett vagyonadó esetében elengedhetetlen, hogy a végleges szabályozás valós és alkalmazható keretek között történjen, amelyek garantálják az adózás következetességét és a piaci realitásokhoz való hűségét.
Németh Balázs, a Niveus tranzakciós tanácsadási üzletágának menedzsere hozzátette: „A megfelelő keretek kialakítása lényeges, hiszen az alkalmazott módszertan befolyásolhatja a megállapított vagyonértéket, ami közvetlen hatással van a fizetendő adó összegére is.” A vagyonadó jövője így nemcsak a jogalkotás szintjén, hanem a gazdasági élet különböző szereplőinek szemszögéből is kiemelkedően fontos kérdést jelent.
