Románia 52 millió euróval segítheti a gazdáit, és több uniós pénzt is kap, mint Magyarország
Az Európai Bizottság 52 millió euró összegű román állami támogatási programot hagyott jóvá a közel-keleti válság miatt megemelkedett üzemanyag- és műtrágyaárakkal szembesülő szarvasmarha-tenyésztők számára. A konstrukciót a Bizottság által 2026. április 29-én elfogadott, a közel-keleti válság kezelésére szolgáló ideiglenes állami támogatási keret, a METSAF alapján engedélyezték. A program közvetlen támogatást tesz lehetővé, vállalkozásonként legfeljebb 50 ezer euró értékben, és 2026. december 31-ig működik.
A döntést az Európai Bizottság egy nappal Ursula von der Leyen évértékelője előtt hagyta jóvá. Magyarországon a Tisza-kormány 500 milliárd forintot különített el egy havariaalapban. Barabás Gyula költségvetésért felelős államtitkár arra figyelmeztetett, hogy idén még sokat változhat a globális energiapiac, ezért Magyarországnak jelentős tartalékra van szüksége.
A Hormuzi-szoros lezárása az egész uniót érinti
A METSAF indoklása szerint 2026 februárja óta eszkalálódott az iráni és a tágabb közel-keleti helyzet. A Hormuzi-szoros de facto lezárása már az olaj, a gáz és a műtrágya világpiaci árának jelentős emelkedéséhez vezetett. Mivel ezek globális piacok, a hatás az Európai Unió valamennyi tagállamának számos gazdasági ágazatában megjelenik. A gáz és a villamos energia ára közötti szoros kapcsolat miatt a folyamat az áramárakat is érinti.
Az Európai Tanács 2026. március 19-i következtetéseiben megerősítette, hogy az unió regionális és globális partnereivel együttműködve kívánja mérsékelni a folyamatban lévő ellenségeskedések következményeit. Ugyanezen a napon az Európai Központi Bank is arra figyelmeztetett, hogy a közel-keleti válság jelentősen növelte a bizonytalanságot, felfelé mutató inflációs és lefelé mutató gazdasági növekedési kockázatokat okozva.
A Bizottság szerint az energiabiztonságra, az energiaárakra, az ellátási láncokra és a polgárok biztonságára gyakorolt hatások már a belső piac stabilitása szempontjából is aggodalomra adnak okot. Idén február 27. óta a nyersolaj és a földgáz ára rendkívüli volatilitást mutatott: a nyersolaj ára előbb több mint 50 százalékkal, a földgázé 85 százalékkal emelkedett, majd bizonyos mértékű korrekció következett. Eközben az energetikai infrastruktúra, különösen a katari Rász Laffan létesítmény elleni támadások Katar LNG-exportkapacitásának tartós csökkenését okozták.
A műtrágya már a válság előtt drágult
A METSAF rámutat arra is, hogy a műtrágyapiacon már 2026 februárjában, a tavaszi kijuttatási időszak kezdetén komoly keresleti nyomás alakult ki. A nitrogénműtrágyák ára az EU-ban több hónapos drágulás után már februárban mintegy 29 százalékkal haladta meg a 2024-es átlagot. Márciusban, a közel-keleti helyzet romlásával párhuzamosan az áremelkedés felgyorsult, és az árszint már mintegy 61 százalékkal állt a 2024-es átlag felett.
Július 27-én az Európai Unió egy másik programot is elindított: 540 millió eurós szükséghelyzeti pénzügyi támogatási keretet hoztak létre a közel-keleti válság miatt gazdasági nehézségekkel szembesülő mezőgazdasági termelők számára. A rendelet szerint a 2026. február 28. óta tartó közel-keleti válság és a Hormuzi-szoros lezárásából eredő kereskedelmi zavarok egyaránt érintik az uniós növénytermesztőket és állattenyésztőket.
2026 májusában a nitrogénműtrágyák átlagára indikatív jelleggel 30 százalékkal haladta meg a februári szintet, és mintegy 70 százalékkal volt magasabb a 2024-es átlagnál. A foszfátműtrágyák ára ekkor 22 százalékkal állt a 2024-es átlag felett. A Bizottság értékelése szerint a magasabb műtrágyaköltségek már a mezőgazdasági termelők gazdasági életképességét is veszélyeztetik, és 2027-ben az élelmiszerek uniós rendelkezésre állására is negatív hatást gyakorolhatnak.
Magyarország 16,7 millió eurót kap az uniós keretből
Az uniós rendelet alapján a tagállamok az 540 millió eurós keretet olyan intézkedésekre fordíthatják, amelyek a leginkább érintett ágazatokban kompenzálják a gazdálkodók műtrágya- és energiaköltségekhez kapcsolódó gazdasági veszteségeit. Magyarország számára 16 684 900 eurót, vagyis valamivel több mint 6073 millió forintot különítettek el.
A legnagyobb keret Franciaországnak jut, 107,1 millió euróval, ezt Lengyelország követi 66,6 millió, Németország 60,2 millió, Spanyolország 50,1 millió, Olaszország pedig 45,5 millió euróval. Románia ebből a közvetlen uniós forrásból további 29,9 millió euróhoz jut. Vagyis a most jóváhagyott 52 millió eurós román állami támogatási program mellett az ország az uniós szükséghelyzeti keretből is nagyobb összeget kap mezőgazdasági termelői támogatására, mint Magyarország.
