Új korszak jöhet a szakrendelőkben
A magyar egészségügy továbbra is túlságosan kórházközpontú, miközben a járóbeteg-szakellátásban jelentős kapacitás és szakmai potenciál rejlik. A szakmai szervezetek szerint a betegutakat újra kell szervezni, csökkenteni kell az előjegyzési időket, és a járóbeteg-ellátásnak valódi, önálló ellátási szintté kell válnia.
Ne a kórház előszobája legyen a szakrendelő
„A járóbeteg-ellátás definitív ellátás legyen, és ne a kórházi ellátás előszobája” – nevezte meg az egyik legfontosabb célt Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke. A szövetség állásfoglalásában megfogalmazta: meg kell teremteni a szakrendelők funkcionális önállóságát, és felülvizsgálnák a gazdasági társasági forma korábbi megszüntetését is.
A humánerőforrás-helyzet már nem pusztán működési problémát jelent. A magánellátás elszívó hatása miatt olyan mértékű a szakemberhiány, hogy az az ellátás biztonságát is veszélyeztetheti – mondta Pásztélyi. A szövetség célzott kormányzati programokat sürget, javasolják a teljesítményhez kötött javadalmazás bevezetését és az előjegyzési idők csökkentését.
Újra kell szervezni a betegutakat
Buga László, az Egészségügyi Minisztérium szakellátásért felelős államtitkára szerint a járóbeteg-ellátás irányába még jelentős fejlesztésekre van szükség. A hazai betegellátás továbbra is kórházközpontú, miközben nincs elegendő dolgozó az egészségügyben, ezért a betegutak átalakítása elkerülhetetlen. A cél, hogy ahol lehet, a betegek kórházi kezelés helyett járóbetegként kapják meg az ellátást.
Kőrösi László, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő ellátási főigazgató-helyettese szerint az átalakítást már az alapellátásnál el kell kezdeni. Ma sok beteg úgy kerül ki az ellátórendszerből, hogy kap egy diagnózist, majd magára marad. Ezt csak akkor lehet megszüntetni, ha a beteg útját az alapellátástól a terápiáig követni lehet. Ehhez betegút-monitoringra és mérhető indikátorokra lenne szükség, amelyeket a finanszírozással is össze kell kapcsolni.
Digitális időpontfoglalás és nem megjelenő betegek
Pásztélyi Zsolt szerint az EgészségAblak megjelenésével változott a korábbi ellátási kötelezettség rendszere, a betegek ma már nem feltétlenül a lakóhelyükhöz legközelebbi szolgáltatónál keresnek időpontot. A fiatalabb generációk számára már természetes az applikáción keresztüli időpontfoglalás.
Szondi Zita, az Országos Kórházi Főigazgatóság egészségügyi ellátórendszerért felelős főigazgató-helyettese szerint a statisztikai adatok azt mutatják, hogy a betegek 20–30 százaléka nem jelenik meg a lefoglalt időpontján, ami önmagában is kapacitást vesz el a rendszertől. A járóbeteg-szakellátásban több kapacitás van annál, mint amennyit jelenleg kihasználnak.
A finanszírozásban is vannak lyukak
Kőrösi László szerint a legnagyobb probléma nem feltétlenül a finanszírozás szintjén jelentkezik, hanem a betegutak szervezésénél. Az akut és sürgősségi ellátást továbbra is biztosítani kell, ugyanakkor az SBO-kon jelentős számban jelennek meg olyan betegek, akik megfelelően megszervezett krónikus betegellátás mellett elkerülhették volna a sürgősségi osztályt.
Pásztélyi Zsolt szerint a szakrendelők gazdasági helyzetét úgy kellene stabilizálni, hogy továbbra is tartozásmentesen működjenek, ehhez az önkormányzatok rendszeres támogatására is szükség van. Külön problémaként említette a szolgálati elismerések finanszírozását: egy 40 éve dolgozó orvos esetében ez akár 12 millió forintos költséget is jelenthet, amit a szakrendelőknek kell biztosítani. A kúraszerű ellátások finanszírozása szintén rendezetlen terület. Az Egészségfejlesztési Irodák egy évtizede nem rendelkeznek egészségügyi jogállással.
A szifiliszjárvány megmutatja, hol akad el a rendszer
Oroszi Beatrix országos tisztifőorvos, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ vezetője szerint a szifiliszjárvány „lakmuszpapírként” mutatja meg a rendszer működési problémáit. A betegség megelőzhető és kezelhető, ennek ellenére Magyarországon 2021 óta emelkedik a veleszületett szifilisz előfordulása. 2025-ben 91 esetet regisztráltak, 2026 első nyolc hónapjában már 100 esetet. Jelenleg hetente 40–50 új szifiliszes esetet jelentenek.
A veleszületett szifilisz súlyos következményekkel járhat: 19 esetben méhen belüli magzati halálozás, hét esetben újszülött-halálozás következett be. A legsürgősebb feladat a fertőzött várandós nők időben történő azonosítása és kezelése, valamint a szexuális partnerek ellátása. Az NNGYK módszertani útmutatót adott ki az anya és a gyermek közötti fertőzésátvitel megelőzésére.
Kiss Marianna, a XVI. kerületi szakrendelő vezetője szerint nincs elég bőrgyógyász az állami betegellátásban, a magánrendelők elcsábították őket. Példaként említette, hogy egy bőrgyógyász szakorvos 70 ezer forintos órabérért vállalna munkát a budapesti szakrendelőben, ezt azonban nem tudják kifizetni számára.
