A lengyelek saját AI-t építettek, és tanácsot adnak Magyarországnak
A lengyel Bielik nyelvi modell fejlesztői szerint a saját nemzeti AI létrehozása nem csupán a nyelvi minőség miatt fontos. Pawel Kiszczak és Maciej Szymanski az AI Summit Budapest 2026 konferencián arról beszéltek, hogy az adatszuverenitás, a biztonság és az, hogy a technológiai tudás Európában maradjon, legalább ilyen lényeges szempontok.
Pawel Kiszczak, a Bielik.AI közreműködője és a Bielik-Minitron-7B egyik fejlesztője szerint a globális modellek lengyel nyelvű válaszai gyakran nem természetesek, angol fordítások nyomait viselik. A saját modell építése emellett tapasztalatszerzést és helyben maradó tudást jelent. A Bielik kisebb méretű, letölthető és helyben futtatható, így érzékeny adatok nem hagyják el az intézmények infrastruktúráját.
Maciej Szymanski, a projekt közösségi együttműködésekért felelős vezetője elmondta, hogy a Bieliket többek között az InPost logisztikai vállalat és a pénzügyi szektor szereplői használják. Egy legal-tech startup a háttérfolyamatai 70-80 százalékában alkalmazza a modellt, mert az olcsóbb, biztonságosabb és gyorsabb lehet a nagy modelleknél.
Mit jelent az AI-szuverenitás a gyakorlatban?
Szymanski szerint ha egy vállalat teljes egészében külső szolgáltató technológiájától függ, az kockázatot jelent: a szolgáltató kihúzhatja a dugót, többszörösére emelheti az árat, vagy megváltoztathatja a modell működését. Kiszczak hozzátette, hogy egy nyílt modell saját infrastruktúrán futtatva ugyanaz marad, amíg a felhasználó nem változtat rajta, míg a kereskedelmi szolgáltatásokat folyamatosan frissítik.
Az EU AI Act kapcsán Kiszczak úgy fogalmazott: vannak jó és kevésbé jó elemei. Európának dinamikusabbnak és rugalmasabbnak kellene lennie. Szymanski szerint a szabályozás ösztönözte a Bielik fejlesztőit az adatforrások dokumentálására, ami transzparensebb és etikusabb megoldás. Az AI-ismeretek oktatását és a kockázati besorolást egyaránt hasznosnak tartja.
Mit tanácsolnak Magyarországnak?
Kiszczak szerint egy modell sikere 80 százalékban az adatokon múlik, és minél korábban érdemes elkezdeni. A lengyel fejlesztők majdnem négy éve kezdték, kezdetben naivan. Egy kollégájuk olyan eszközt készített, amely mintegy száz jellemző alapján értékeli egy szöveg tanításra való alkalmasságát. Azt tanácsolja a magyar kollégáknak, hogy ne foglalkozzanak túl sokat mások véleményével, tartsák szem előtt a célt, és szálljanak fel erre a vonatra.
Szymanski szerint Magyarország számára nehézséget jelenthet, hogy esetleg nincs elegendő jó minőségű magyar nyelvű adat. Lengyelországban is hasonló problémákkal szembesültek. Szükség van olyan csapatra, amely mögött állami támogatás áll, és képes megnyitni az értékes adathalmazokat rejtő ajtókat. Sok intézmény nincs tisztában az adatai értékével, holott az adat korunk aranya. Kihívást jelent az is, hogy az MI által generált tartalom értéke eltér az ember által létrehozottétól, ezért a vízjelezés fontos témává vált.
Hogyan látják a Bielik jövőjét?
Kiszczak elmondta, hogy eddig két generációt hoztak létre: a Bielik V2 elsősorban Lengyelországra összpontosított, a V3 már 32 európai nyelvet foglal magában. Hosszabb távon multimodális modellt szeretnének, amely például látni is képes. Az architektúrát is modernizálnák a jelenlegi dense felépítésről mixture-of-experts irányba.
Szymanski szerint meg kell mutatni, hogy a mesterséges intelligencia nem csak ellenség lehet. Olyan hasznos közszolgáltatásokat lehet létrehozni vele, amelyek időt takarítanak meg, segítenek a hozzáférési nehézségekkel küzdőknek, vagy bonyolult nyelvezetet ültetnek át közérthető formába.
