Ruszin-Szendi: Magyarország nem veszi igénybe a 16,2 milliárd eurós védelmi hitelkeretet
Magyarország jelenlegi gazdasági és költségvetési teherbíró képessége mellett nem kapcsolódik az Európai Unió SAFE-hitelprogramjához – erről Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter beszélt egy kiberbiztonsági rendezvényen. A tárcavezető szerint az egészségügyben, a szociális rendszerben és az oktatásban nagyobb szükség van a rendelkezésre álló forrásokra.
A miniszter a budapesti Bálna Honvédelmi Központban rendezett ITBN CONF-EXPO 2026 pódiumbeszélgetésén beszélt az Európai Unió SAFE-programjáról és a kormányzat terveiről. A Security Action for Europe egy uniós pénzügyi eszköz, amelynek keretében az Európai Bizottság összesen legfeljebb 150 milliárd eurónyi, uniós hitelfelvételből finanszírozott hosszú lejáratú kölcsönt biztosíthat a tagállamok védelmi beruházásaihoz.
Magyarország számára a Bizottság 2025 szeptemberében 16,216 milliárd eurós előzetes hitelkeretet jelölt ki, miután az Orbán-kormány jelezte részvételi szándékát a programban. A magyar keret folyósításáig ugyanakkor nem jutott el az eljárás. A Bizottság 2026 márciusának elején még azt közölte, hogy a magyar nemzeti terv további munkát igényel, március 17-én pedig azt, hogy azt sem el nem fogadta, sem el nem utasította. A Bizottság ekkor azt is megerősítette, hogy a SAFE-rendelet végrehajtásánál az uniós alapjogi és jogállamisági követelményeket, valamint az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános szabályokat is alkalmazni kell.
A SAFE-program a tagállamok közös védelmi beszerzéseit is ösztönzi, és lehetővé teszi Ukrajna részvételét az uniós tagállamokkal közös projektekben. A Tanács adatai szerint a Bizottsághoz benyújtott 19 nemzeti tervből 15 tartalmazott Ukrajnával megvalósítandó projekteket. Magyarország mostani visszalépésével a korábban számára előzetesen elkülönített hitelkeretből ilyen beruházások finanszírozására sem kerül sor.
A honvédelmi miniszter a pódiumbeszélgetésen kiemelte, hogy a SAFE ugyan felgyorsíthatná egyes honvédelmi fejlesztések végrehajtását, a konstrukció azonban hitel, amelyet később vissza kell fizetni. Elmondása szerint erről a költségvetésért felelős miniszterrel is egyeztetett, és a döntésnél figyelembe kell venni az ország jelenlegi teherbíró képességét.
Ruszin-Szendi szerint a konstrukció segítségével már meglévő beszerzéseket is ki lehetne váltani, illetve olyan, a haderőfejlesztési programban már szereplő beruházásokat lehetne korábban elindítani, amelyeket egyébként későbbre terveztek. A miniszter a jelenlegi költségvetési helyzet mellett nem tartja indokoltnak, hogy Magyarország újabb ilyen hitelforrást vonjon be.
A tárcavezető a védelmi kiadások növelésével kapcsolatban azt mondta, hogy a vállalt fejlesztéseket a gazdaság teljesítőképességéhez kell igazítani. Úgy fogalmazott, jelenleg „sokkal nagyobb szükség” van a forrásokra az egészségügyben, a szociális rendszerben és az oktatásban. A beszélgetés alapján a honvédelmi fejlesztések további gyorsítására akkor nyílhat nagyobb mozgástér, amikor a költségvetési helyzet ezt lehetővé teszi.
A pódiumbeszélgetésen a mesterséges intelligencia és a modern hadviselés kapcsolata is szóba került. A technológiai fejlődés gyorsaságáról szólva Ruszin-Szendi jelezte, hogy személyesen sem egyszerű követnie az új digitális eszközök fejlődésének minden részletét.
Az MI katonai alkalmazását ugyanakkor nem tartotta kizárhatónak. A miniszter szerint a mesterséges intelligencia a döntések előkészítésében szerepet kaphat, a végső döntést – különösen a kinetikus, vagyis fegyveres csapások esetében – emberi kézben kell tartani.
