Öt JYSK-áruház pusztult el egyetlen hónap alatt Ukrajnában
A magyarok által is jól ismert dán lakberendezési lánc az orosz invázió első napján bezárta mind a 86 ukrajnai üzletét, majd az ukrán dolgozók kérésére újranyitotta azokat. A vállalat Oroszországból közben kivonult, Ukrajna támogatását pedig már 2022. február 24-én nyíltan vállalta. Azóta hat korábban megrongált vagy lerombolt üzletét építette újjá, egy hónap alatt azonban újabb öt JYSK pusztult el orosz támadásokban.
A JYSK már az orosz invázió első napján lépett: 2022. február 24-én kora reggel ideiglenesen bezárta mind a 86 ukrajnai üzletét, és még aznap megjelent az Ukrajnát támogató állásfoglalás a cég oldalain, így a magyaron is. A vállalat segélyeket szervezett, pénzt adott a dolgozói támogatási alapba, és a környező országokban – köztük Magyarországon – is bekapcsolódott az ukrán menekültek támogatásába. Márciusban bejelentette, hogy végleg kivonul Oroszországból, Ukrajnában viszont nem hagyta magára az üzleteit: május végére 71 áruház nyitott ki újra. Az ukrajnai vezetés akkor azt mondta, azt akarják megmutatni az ukránoknak és más nyugati cégeknek is, hogy a háború ellenére lehet üzletet működtetni az országban.
Ezután a JYSK nem leépítette, hanem bővítette ukrajnai hálózatát. 2024 októberében megnyílt a századik üzlet Csernyivciben. A vállalat akkori közlése szerint 2022 februárja óta húsz új áruházat nyitottak, 17 meglévőt felújítottak, hat pedig olyan üzlet volt, amelyet az orosz támadások után kellett újjáépíteni. Hosztomelben teljesen megsemmisült a JYSK üzlete, később ugyanazon a helyen nyitották újra. Az odesszai Riviera bevásárlóközpontban lévő áruházat egy orosz rakétatámadás rongálta meg, ezt szintén újjáépítették. 2026 januárjában Zaporizzsjában egy bevásárlóközpontot ért orosz támadás, amelyben a JYSK üzlete is megrongálódott, az áruház később újranyitott.
Augusztus 21-én Volodimir Zelenszkij szülővárosában, Krivij Rihben semmisült meg egy JYSK. A Sunny Gallery bevásárlóközpontot orosz drónok támadták meg, az ukrán hatóságok szerint a csapásnak halálos áldozatai és több mint száz sérültje volt. A JYSK üzletének dolgozói nem sérültek meg. A cég ukrajnai vezetője ekkor már célzott támadásnak nevezte a történteket. Az Interfax-Ukraine szeptember 23-i összesítése szerint egy hónap alatt öt JYSK-áruház pusztult el orosz támadásokban: egy Szumiban, egy Dnyipróban, egy Krivij Rihben, kettő pedig Zaporizzsjában.
A JYSK ukrajnai áruházai közül sok bevásárlóközpontban működik, amelyek a háború alatt is a hétköznapi élet helyszínei maradtak. A krivij rihi támadás során augusztus 21-én két orosz drón találta el a Sunny Gallery bevásárlóközpontot. Az első csapás után már mentők és tűzoltók dolgoztak a helyszínen, amikor mintegy fél órával később újabb drón csapódott be. Legalább 16 ember meghalt, 128-an megsérültek. Az ENSZ emberi jogi megfigyelői a helyszínen vizsgálták a történteket, és bár az oroszok előszeretettel hivatkoznak arra, hogy katonai célpontokat támadnak, a misszió a katonai jelenlétnek nyomát sem találta a bevásárlóközpontban. A szervezet szerint minden arra mutat, hogy maga a pláza lehetett az oroszok célpontja. Az Orvosok Határok Nélkül beszámolója szerint egy 16 éves lány a földszinten vásárolt, éppen egy pulóvert próbált fel, amikor bekövetkezett a detonáció; a sérült lányt később Dnyipróba szállították.
A JYSK ukrajnai vezetése szerint éppen ez a lényeg: az orosz támadásoknak az a célja, hogy eltűnjenek azok a helyek, amelyek a mindennapi normális élethez tartoznak – egy bevásárlóközpont, egy üzlet, ahová az emberek vásárolni járnak. A kereskedelmi infrastruktúrát az ukránok sem kímélik Oroszországban: a Wildberries raktárait sorozatos ukrán dróntámadások érték, Kijev szerint ugyanis a legnagyobb orosz webáruházon keresztül katonai felszerelések is eljutnak az orosz hadsereghez. Sajtóinformációk szerint az orosz önkéntesek rendszeresen vásárolnak drónalkatrészeket, golyóálló mellényeket, éjjellátókat és más katonai célra használható eszközöket a Wildberriesen.
A kettős krivij-rihi támadás után megszólalt Volodimir Zelenszkij is, aki szerint a második drón már kifejezetten a mentőket és a tűzoltókat célozta, akik az első csapás után dolgoztak a helyszínen. A CNN által ellenőrzött felvételeken is látszik, hogy az újabb drón akkor csapódott be, amikor még füstölt az első találat helyszíne. Az ukrán elnök „cinikus és aljas” támadásnak nevezte a történteket, és megfelelő válaszcsapásokat ígért. Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője szerint a támadás „megtervezett terror” volt; úgy fogalmazott, Oroszország az ukrán városokat szándékosan akarja élhetetlenné tenni. Moszkva másképp keretezi a történteket: Vlagyimir Putyin szerint Ukrajna maga kezdte el az orosz polgári vállalatok támadását, és Kijev „maga engedte ki a dzsinnt a palackból”.
