Az ellenzék szerint nyugdíjragadozó csapott le az Államkincstárra
Az ellenzéki közösségi média felületein ismét beindult a karaktertámadás: legújabban a Magyar Államkincstár élére hétfőtől kinevezett vezetőről állítják, hogy arra készül, átjátssza a magánszektornak a jelenlegi és jövőbeni magyar nyugdíjasok pénzét, ahogy azt Brüsszelben kívánják.
A Revans néven a Facebookra költözött csapat „iparági pletykákra” hivatkozva és egy „aggódó nyugdíjas” aláírással azt írja, hogy a Tisza-kormány teljes egészében át akarja játszani a magánszektornak a hazai nyugdíjrendszert, ráadásul ezúttal nem csak egy részét, hanem a teljeset, visszamenőleg és örökre előre is. A bejegyzés szerint a Magyar Államkincstár lehet a gesztora a magyar nyugdíjrendszer átalakításának.
A poszt szerzői azt a kérdést vetik fel, hogy hol lenne a jelenlegi és a jövendő magyar nyugdíjasok pénze jobb helyen, mint külföldi, német és francia, esetleg holland és belga magántőkealapok kezében. Megjegyzik, hogy az Európai Bizottság elnöke is ezt akarja: a megtakarítások olyan tőkealapokba kerüljenek, amelyek elvileg a kapitalizmus részét képezik, de valójában az EU ellenőrzi őket.
A koncepciót azzal támasztják alá, hogy kifigurázták Kármán András pénzügyminiszter legújabb döntését. A tárcavezető kinevezésével hétfőtől Slánicz Béla vezeti a Magyar Államkincstárat. A több mint húsz éves, magyar és nemzetközi nagyvállalatoknál szerzett felsővezetői és digitális transzformációs tapasztalatokkal rendelkező szakembertől a kincstári szolgáltatások hatékonyságának fejlesztését várják.
Az ellenzéki oldalon azt is kikutatták, hogy a közgázon végzett Slánicz Béla a Provident Pénzügyi Zrt.-t felfuttató egyik csúcsvezető, aki soha nem dolgozott korábban az államigazgatásban, hanem később fontos szerepeket töltött be az Asseco CE Magyarország Zrt.-nél és a BÁV Zrt.-nél. Állításuk szerint karrierjének legutóbbi évei hirtelen az internet homályába vesznek.
Kiemelik, hogy vezetői időszakában a Provident kiemelkedően magas profitmarzzsal dolgozott. Bár a 2008-as gazdasági válság megemelte a lakossági hitelmulasztások arányát, a magas kamatfelárak és az otthoni szolgáltatás díjai hosszú ideig biztosították a stabil, évi több milliárd forintos tiszta nyereséget. A bejegyzés szerint ez azt jelenti, hogy a Providentnél rendkívül magas kamataikat elképesztő hatékonysággal szedték el azoktól, akik máshol már nem kaptak hitelt.
Az ellenzéki poszt szerzői szerint a kinevezett vezető azért ellenzi a Fideszt, mert 2010 után szigorúbb szabályozásokat vezettek be, mint például a teljes hiteldíj-mutató maximalizálása. A THM-plafon miatt a korábbi extraprofit visszaesett, és a profitabilitás normalizálódott – zárják gondolatmenetüket annak kapcsán, hogy a piacon szerzett gyakorlati tapasztalatai birtokában szerintük mire készül az Államkincstár új vezetője a magyar nyugdíjasok pénzével.
