Minimálbér-vita: kampányígéretek és újraszámolt bérmegállapodás
A versenyszféra és a kormány közötti bértárgyalások szokásos menetrend szerint indultak, ám a minimálbér jövő évi összege körüli vita máris heves politikai csatározások középpontjába került. A Fideszhez köthető elemzők a Tisza Párt elnökének, Magyar Péternek a 2027-re vonatkozó kampányígéretét bírálják, amely a minimálbér megduplázását irányozta elő – miközben a kormány a hároméves bérmegállapodás felülvizsgálatát jelentette be.
Miből indult ki a vita?
Magyar Péter 2024 szeptemberében ígéretet tett arra, hogy 2027-től megduplázzák az akkor érvényes, 266 800 forintos minimálbért, ami jövőre bruttó 533 600 forintot jelentene. Az emelés kigazdálkodásához a vállalkozásoknak adó- és járulékcsökkentést ígért. Az idei minimálbér bruttó 322 800 forint, így a kampányígéret szerint jövőre havi 210 800 forintos, több mint 65 százalékos növelésre lenne szükség.
A kormányoldal felülvizsgálatot jelentett be
A szakterületet felügyelő miniszter pénteken bejelentette, hogy felülvizsgálják a 2014-ben kötött bérmegállapodást. Az eredeti megállapodás jövőre 14 százalékkal, 374 600 forintra növelte volna a legkisebb kötelező keresetet, ennek teljesülése azonban a bejelentés szerint kérdésessé vált. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma a makrogazdasági körülmények és a tényadatok változása miatt tartja szükségesnek a felülvizsgálatot.
Munkaadói és munkavállalói álláspontok
A munkaadók oldaláról a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára arról beszélt, hogy a kormány a hazai kis- és középvállalkozások termelékenységének és versenyképességének javítására törekszik, mivel ez tartós és erőteljes béremelkedést eredményezhet. Várakozásaik szerint olyan bértárgyalás előtt állnak, ahol a kormányzat célzottan a munkavállalókat, főként a legkisebb keresetűeket segíti, és készek az érvényes megállapodás újratárgyalására.
A munkavállalói oldalt képviselő Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a most érvényes hároméves bérmegállapodás mellett szólalt fel, mivel annak célja az volt, hogy a minimálbér elérje a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát. Ugyanakkor elismerte, hogy a makrogazdasági mutatók elmaradtak a 2024-es prognózistól, ezért részletesebb, a vállalatok méretéhez és a jellemző bérkategóriákhoz szabott képet szeretnének kapni a magyar munkavállalók jövedelméről.
Korábbi tapasztalatok
Az előző kormány idején a három évre előre megállapodott béremelésekhez már tavalyelőtt hozzá kellett nyúlni, mivel az előre kalkulált gazdasági növekedés elmaradt a várttól. Egy lapinterjúban a Munkástanácsok Országos Szövetségének korábbi elnöke azt is előre vetítette, hogy jövőre csak 8 százalék körüli emelés jöhet a minimálbéreknél, ami bruttó 350 ezer forint havi alapjuttatást jelenthet, de az sem kizárt, hogy elmarad a béremelés.
