AI-nagykövetek segítik az Óbudai Egyetem átállását a mesterséges intelligencia korába
Az Óbudai Egyetem AI-native stratégiát dolgozott ki, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligencia ne utólag ráaggatott eszköz legyen az intézmény működésében, hanem annak alapja – a tananyagtól a kutatáson át az adminisztrációig. A stratégia kidolgozását mintegy másfél éve kezdték el, a bevezetést hároméves távlatban tervezik.
Kovács Levente rektor az AI Summit 2026 konferencián mutatta be az intézmény stratégiáját. Elmondta, hogy a technológia fontos, de messze nem a legnehezebb rész, mivel a munka mintegy 70 százaléka az emberekkel való interakció: a tudatosítás, a képzés és a szemléletformálás.
Az első lépcsőfok nem infrastrukturális, hanem lélektani: elérni, hogy az egyetemi polgároknak ne az legyen az első gondolatuk a mesterséges intelligenciáról, hogy elveszi a munkájukat. A rektor szerint a szervezetet is úgy kell átalakítani, hogy a kísérletezésnek ne legyen ára. Ha valaki szabályozott keretek között próbál ki valamit és elrontja, az ne okozzon kárt az intézménynek. Hozzátette: nem az a kérdés, hogy elrontunk-e valamit, hanem hogy merjük-e használni világos, szervezett körülmények és keretek között.
AI-nagykövetek a hallgatók és oktatók köréből
Az egyetem külön csapatot képez ki erre a feladatra. Az AI-nagykövetek hallgatók és oktatók köréből egyaránt kikerülnek, feladatuk, hogy csoportról csoportra végigvigyék az egyetemi közösséget a folyamaton: alapszintű AI-ismereteket adjanak át, fórumokat szervezzenek, és oldják a kérdezéssel szembeni gátlásokat. A nagykövetek számát folyamatosan növelik, ahogy egyre több emberhez jutnak el.
Az oktatók bevonása azért kulcskérdés, mert a szemléletet a hallgatók nem feltétlenül tudják egymásnak átadni. Az egyetem a képzés mellett a szélesebb közönséget is megszólítja: a városban plakátokon futó kampánnyal a lakosságot kérdezik a mesterséges intelligenciáról.
Hibrid rendszer és saját modellek
A stratégia második pillére az infrastruktúra. Az egyetem hibrid rendszert épít, ami azt jelenti, hogy minden adathoz és feladathoz a hozzá illő eszközt rendelik hozzá – nem mindegy, hogy az adatokat egy publikus chatbot, egy helyben futtatott célalkalmazás vagy egy zárt, kutatási kapacitás dolgozza fel. Ehhez az egyetemnek saját infrastruktúrája és saját modelljei is vannak, mindezt intézményesített, ellenőrzött keretrendszerben.
Az Óbudai Egyetem korábban is élen járt a saját fejlesztésű AI-eszközökben: tanulástámogató rendszerében a diákok saját AI-tutorokat hozhatnak létre. A stratégia három területet fed le: az oktatást, a kutatást és a működést. A kutatásban elsősorban gyorsítást várnak, a működésben pedig az adminisztratív terhek csökkentését.
Az oktatási és szabályozási kérdéseket eddig élőben tették fel az ügyintézőknek, ezt most AI-alapon váltanák ki. Így gyorsul a folyamat, és csökken az oktatást segítő munkatársakra háruló, ismétlődő feladatok mennyisége. A rendszer teljes összeállását nagyjából két év múlva várják, a bevezetést folyamatos méréssel, felügyelettel és szabályozással kísérik. A transzformációt AI-kampusz nevű programban valósítják meg, amelyet lépésről lépésre terjesztenek ki az egyetem mindennapjaira.
Nem a modellversenyben kell nyerni
A rektor a magyar szuverenitás kérdését is érintette. Álláspontja szerint az ország versenyképessége nem azon múlik, hogy saját nagy modellekkel száll-e versenybe a globális szereplőkkel. Sokkal inkább a célzott ipari alkalmazásokon múlik minden: azokban az iparágakban, amelyek nemzetstratégiai szempontból meghatározóak, az ott keletkező adatok tudatos felhasználásával lehet előnyt szerezni.
Az egyetem sem befelé fordulva dolgozik. Kovács Levente negyedik generációs, regionális ökoszisztémáról beszélt, amelyben külső cégek, startupok és nemzetközi partnerek is szerepet kapnak – a startupok szerinte a leginkább érdekeltek abban, hogy a piac elmozduljon.
Kritikus gondolkodás a legfontosabb
Az előadás végén a közönségből azt kérdezték a rektortól, hogyan néz ki a vízió, milyen lesz egy egyetemista tíz év múlva. Kovács Levente szerint ugyanúgy két lába és két keze legyen, és legyen egy olyan elméje, amellyel kritikusan tud gondolkodni. Ez a legfontosabb szempont az egész fejlesztésben.
Példaként hozta, hogy ha egy rendszerbe elég sokszor tápláljuk be ugyanazt a téves adatot, az könnyen igazzá válhat a gép számára, miközben az ember pontosan tudná, hogy hibás. Éppen ezért az alapszakos tudás felértékelődik. A matematika, a fizika, a gépészmérnöki ismeretek nem változnak, és minél mélyebben gyökereznek, annál inkább képes a hallgató kritikusan értelmezni azt, amit az AI ad neki. A rektor szerint így válik az eszköz valódi gyorsítóvá, és nem a gondolkodás helyettesítőjévé.
