Újabb nyolcmilliárd forinttal nőtt a kórházak adóssága
A magyar kórházak lejárt tartozásainak összege szeptember végére meghaladta a 75,1 milliárd forintot, ami egyetlen hónap alatt több mint nyolcmilliárd forintos emelkedést jelent. Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint az intézményrendszer a jelenlegi finanszírozási feltételek mellett továbbra sem képes úrrá lenni a veszteséges működésen. A szeptemberi adósságösszeg a tavaly szeptemberit is meghaladja, amikor 74,7 milliárd forintot tett ki a tartozások összege.
A Magyar Államkincstár adatai szerint az Országos Kórházi Főigazgatóság felügyelete alá tartozó intézmények szeptember végén 48,4 milliárd forint tartozást halmoztak fel. Ez az összeg azért alacsonyabb a teljes kórházi adósságállománál, mert a négy egyetemi klinika adatai nem szerepelnek benne, mivel az orvosegyetemek fenntartói jogait még közérdekű vagyonkezelő alapítványok gyakorolják. Az egyetemi klinikák tartozása szeptember végén így alakult: a Semmelweis Egyetemé 2,2 milliárd, a Szegedi Tudományegyetemé 8,9 milliárd, a Pécsi Tudományegyetemé 7,9 milliárd, a Debreceni Egyetemé 7,7 milliárd forint.
Az Orvostechnikai Szövetség főtitkára szerint az orvostechnikai beszállítók többsége rosszabb helyzetben van, mint tavaly. Elsősorban a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozásoknak fizetnek kevésbé a kórházak, több tagvállalat is a fizetési fegyelem romlásáról számolt be. A nagy beszállítóknál nominálisan is nagy a lejárt kintlévőségek volumene. A főtitkár szerint az ágazat továbbra is a magyar egészségügy mostohagyermeke, aminek elsődleges oka az éles versenyhelyzet: a kórházak egy része, ha az egyik beszállító felé már sok tartozást halmozott fel, egy másik céget keres meg, ami azonban a korábbi adósságot nem rendezi.
Az egyesült államkincstári adatok szerint a 174 adós intézményből 62-nek kizárólag 30 napon belüli tartozása van. A szövetség még nem kapott eszközhiányról szóló információkat, de a jelenlegi adósságszint alapján már lehetnek látens elakadások a rendszerben. A ráfordítás-adatgyűjtési pilotprojekt vezetője szeptemberben egy konferencián azt mondta, hogy a projekt nagyjából tíz kórházban működik, és ha kiterjesztenék a teljes fekvőbeteg-ellátó rendszerre, az további egyenlőtlenségeket okozna, mivel az intézmények rendkívül eltérő gazdálkodási körülmények között működnek.
A kórházszövetségi konferencián az egészségügyi miniszter újabb adósságrendezést helyezett kilátásba. Az orvostechnikai beszállítók érdekképviseletei szeptember elején levelet küldtek a miniszternek, aki arról tájékoztatta őket, hogy megkezdődtek a tárgyalások a Pénzügyminisztériummal, de az egyeztetéseknek egyelőre nincs konkrét, kommunikálható eredménye. A költségvetési tervezet szerint 2027-ben több mint 500 milliárd forintos többletforrás érkezik az egészségügybe. A szövetség főtitkára szerint az ágazat fejben már többszörösen elköltötte ezt az összeget, és mindennél fontosabb, hogy elkezdődjön a szakdolgozók és a műszaki-gazdasági személyzet bérkorrekciója.
Az orvostechnikai szektor arra hívja fel a döntéshozók figyelmét, hogy az eszközön alapuló egészségügyi technológiák ugyanolyan fontosak, mint a felkészült, jól fizetett szakszemélyzet. Az eszközös technológiák kapcsán egyelőre nem látnak fejlesztési forrásokat, sőt egy nemrég megismert törvénytervezet alapján egyes eszközös eljárások alkalmazása elé akár indokolatlan korlátozások is kerülhetnek. A főtitkár szerint megértik a költségvetés lehetőségeit, de azt nehéz elfogadni, hogy ismét a sor végén kullognak. Az egészségügyi szaktárca a 2027-es költségvetési tervezet kapcsán azt mondta, hogy lesz kiút a kórházi adósságcsapdából; a főtitkár szerint azonban egyelőre nem látszanak a tényleges intézkedések körvonalai, és nem gondolja, hogy a pazarlás megszüntetésével megspórolt összegek visszakerülnek az egészségügybe.
A gyógyászati segédeszközök támogatási rendjének átalakításával kapcsolatban komoly szakmai egyeztetés kezdődött az iparági szervezetekkel, az orvosszakmákkal és a betegszervezetekkel, eredmények a jövő évben várhatók. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ azonban továbbra is fiskális szemlélettel működteti a rendszert, ahol jelenleg nem lehet a referenciaeszköznél drágább termékeket befogadtatni, és áremelésre sincs mód. A főtitkár szerint az lenne az optimális, ha a kórházak a gazdasági életben megszokottnál is hosszabb, 60 napos fizetési határidőn belül kifizetnék kötelezettségeiket, és legalább az infláció mértékének megfelelő összeget minden évben be kellene építeni az egészségügyi ellátórendszerbe. Az idei évben beépített 80 milliárd forintos többletforrás hatása egyelőre egyáltalán nem látszik, ami intő jel a kórházi alulfinanszírozottság terén még meglévő feladatokra.
