Több tízezer egykori ügynök adata válik kereshetővé
November 4-én délelőtt aktiválják azt az online adatbázist, amelyben bárki kutathat a kommunista diktatúra titkosszolgálati múltjában. A nyitottaktak.hu felületet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) hozta létre, és az indulás napján sajtónyilvános eseményen mutatják be a levéltárban – mondta Cseh Gergő Bendegúz főigazgató az MTI-nek.
A délelőtt fél tízkor kezdődő bemutatón részt vesz Magyar Péter miniszterelnök és Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is.
Négy irattípusból három válik elérhetővé
Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról szóló törvény szerint az 1990 előtti állambiztonsági irattípusok közül négy lesz ingyenesen hozzáférhető: a 6-os karton, a B (beszervezési) napló, a H (hálózati) adattár és a B (beszervezési) dossziék. Ezek közül szerda délelőtt az első három válik hozzáférhetővé a nyitottaktak.hu oldalon.
A 6-os karton a hálózati személy nyilvántartási lapja, amelynek első oldalán az ügynök személyazonosító adatai olvashatók: a név, a születési hely és idő, az anyja neve, valamint a foglalkozás. A kartonlap hátsó oldalán az ügynöki tevékenységgel kapcsolatos legfontosabb adatok szerepelnek, többek között az, hogy milyen körülmények és motiváció hatására lett valaki ügynök, és meddig maradt hálózati személy.
A B-napló öt iktatókönyvet jelent nevekkel, és kizárólag az 1957 és 1962 közötti időszakból maradt fenn a beszervezési dossziékról. A harmadik nyilvánosságra kerülő adatfajta az 1970-es évektől mágnesszalagokon gyűjtött H-adattár, amelyben az egykori ügynökök személyes adatait és fedőnevét rögzítették.
Ötven-hatvanezer név, sok átfedéssel
A 6-os kartonok és a B-naplók mintegy 25-25 ezer, a mágnesszalagok mintegy 55 ezer ügynök nevét tartalmazzák, a beszervezési dossziék száma pedig több mint 9 ezer. A 6-os karton állomány összesen mintegy 50 ezer, a B-naplók mintegy 2000 oldal terjedelműek, ha a kartonok két oldalával külön számolunk. Az adathordozók között sok az átfedés, ezért ez összesen 50-60 ezer nevet jelenthet – tette hozzá a főigazgató.
Az érdeklődők november 4-étől a nyitottaktak.hu oldalon találnak keresőfelületet, ahol névre, születési helyre, időre és fedőnévre is szűrhetnek, mindhárom nyilvánosságra hozott irattípusra. Névre keresve a rendszer vélhetően sok elemű listát ad ki, amelyet a fenti adatok alapján lehet szűkíteni. Minden névhez link kapcsolódik, amelyre kattintva megjelenik az adott személyhez tartozó 6-os karton két beszkennelt oldalának vagy a beszkennelt B-napló releváns részletének színes képe, illetve táblázatos formában a H-adattárban, mágnesszalagon rögzített adat.
Február végéig a dossziék is nyilvánossá válnak
A negyedik irattípust, a B-dossziét a törvény szerint február 25-éig kell nyilvánosságra hoznia a levéltárnak. Ez az előző háromtól eltérően nem csupán néhány adatot rögzít, hanem 20-50 vagy akár több száz oldalas dokumentum, amely a tartótiszt szemszögéből részletesen tartalmazza az ügynök életútját a kiszemeléstől a beszervezésen és az ügynöki tevékenység értékelésén át az elbocsátásig. Mintegy tízezer B-dosszié van, összesen sok százezer oldal. A levéltárban jelenleg is zajlik ezek anonimizálása: azoknak a személyes adatait törlik a dokumentumok digitális másolatából, akik nem ügynökök, nem tartótisztek vagy hivatásos alkalmazottak és nem is korabeli közszereplők. Így védik a megfigyeltek és a harmadik, semleges személyek szenzitív adatait, például az egészségre, a szexuális szokásokra vagy a kóros szenvedélyre vonatkozó információkat.
Hónapokos átfutás a betekintési kérelmeknél
A főigazgató elmondta, hogy már az ügynökakták nyilvánosságra kerülésének hírére megindult az érdeklődők rohama. Az egykori megfigyeltek és hozzátartozóik az M (munka) dossziékban lévő jelentéseket is megismerhetik. Jelenleg 7-8 hónapos átfutási idővel tudja teljesíteni a levéltár a betekintési kérelmeket, ám ez most tovább nőhet.
Arra a felvetésre, hogy mennyire hitelesek és teljesek a dokumentumok, Cseh Gergő Bendegúz hangsúlyozta: nem minden esetben feltétlenül valós az állambiztonsági iratok tartalma, és egészen biztosan nagyon hiányosak. Becslések szerint mintegy 150 ezer ügynököt foglalkoztathatott összesen az állambiztonság a Rákosi- és a Kádár-rendszer négy évtizede alatt, ám csak körülbelül egyharmaduk neve ismert, részletes, érdemi információ pedig csak mintegy 10 százalékukról van. Sok irat veszett el 1956-ban és a rendszerváltás során, a maradékot pedig 1997-ig, a Történeti Hivatal létrejöttéig a Belügyminisztériumban őrizték, ahol nem érvényesült civil, szakmai kontroll.
Kérdésre válaszolva hozzátette: a most nyilvánosságra kerülő több tízezer név többnyire kisembereket takar, például kocsmárosokat, vendéglátósokat, szállodai dolgozókat, boltosokat, buszvezetőket, vasutasokat vagy a határban dolgozó gazdákat.
