Brutális ugrás a magyar lakáspiacon: két kerületben épül az új fővárosi otthonok többsége
2026 első három negyedévében 9803 új lakás épült Magyarországon, ami 31 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 22 331 volt, ami 12 százalékos növekedést jelent 2025 azonos időszakához képest.
A növekedés részben az alacsony tavalyi bázissal magyarázható. A fővárosban 59 százalékkal több lakást építettek, mint 2025 első három negyedévében. A többi településkategóriában is emelkedett a használatba vett lakások száma: a megyei jogú városokban 24, a többi városban 12, a községekben pedig 17 százalékkal.
A fővárosi átadások erősen koncentrálódtak: az új budapesti lakások 56 százaléka a XIII. és a X. kerületben épült fel. A négy legkevesebb új lakást felmutató kerületben – a XX.-ban, a XXI.-ben, az V.-ben és a VII.-ben – együttesen mindössze öt lakást adtak át.
Az engedélyezési adatok más tendenciát mutatnak: miközben Budapesten 4 százalékkal csökkent az engedélyezett lakások száma, addig a fővároson kívül minden településkategóriában emelkedett: a megyei jogú városokban 5, a többi városban 31, a községekben 34 százalékkal.
Régiós szinten Észak-Magyarországon 55, Nyugat-Dunántúlon 53 százalékkal nőtt az engedélyezett lakások száma, míg a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön csökkenést mértek.
A megyei jogú városok közül a legtöbb új építési engedélyt Nyíregyházán (733), Kecskeméten (609), Debrecenben (510) és Győrben (498) adták ki. Ezzel szemben a három legkevesebb engedélyt kiadó megyei jogú városban – Szekszárdon, Dunaújvárosban és Salgótarjánban – az engedélyek száma nem haladta meg a 10-et. Az építtetők az esetek 30 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
