Kína új vízerőmű-gátja: geopolitikai vihar Dél-Ázsiában
Kína megkezdte a világ legnagyobb vízerőmű-gátjának építését a tibeti fennsíkon található Yarlung Zangbo folyón. Ez a gigaprojekt nem csupán méreteivel kecsegtet, hanem geopolitikai feszültségeket is generál, különösen India és Banglades körében, akik attól tartanak, hogy Peking e lépésével vízfegyvert kovácsolhat magának.
Az építkezés célja: ökológiai védelem vagy hatalmi játszma?
A kínai hivatalos álláspont szerint a Motuo néven emlegetett vízerőmű célja az ökológiai védelem és a helyi életminőség javítása. Ezen szándékok mögött azonban sokan kétségeket fogalmaznak meg. A projekt költségeit 1,2 billió jüanra, azaz körülbelül 61,2 billió forintra becsülik, és várhatóan a világ legnagyobb vízerőművévé válik, háromszor annyi energiát termelve, mint a Három-szurdok-gát.
Fenyegetés Indiára és Bangladesre
Az indiai és bangladesi vezetők komolyan aggódnak, hiszen a gát befolyásolhatja az alacsonyabb folyószakaszok vízháztartását. A Siang és a Brahmaputra folyók kiszáradásának lehetősége, és a gát esetleges árvizeket okozó „vízbombaként” való működése komoly fenyegetést jelent számukra. Az aggodalom nem alaptalan, és a régióban már most is feszültségek tapasztalhatók.
Kína válasza: joguk van a folyó kihasználására
Kína határozottan kijelenti, hogy joguk van a folyó saját területükön történő felhasználásához, így a geopolitikai feszültségek valószínűleg tovább fokozódnak. A jövőben, amennyiben a víz fegyverré válik, a régió stabilitása továbbra is kétséges maradhat. A kialakuló helyzet mindannyiunk számára figyelmeztető jel lehet, ugyanis a természetes erőforrások feletti hatalom harcai sosem zárulhatnak jól.
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/kina-peking-india-vizeromu-folyo-gat.813085.html
