Akkumulátoripari hulladékbombán ülhet Magyarország 2030-ra?
A várakozások szerint Magyarország 2030-ra Európa legnagyobb akkumulátorcella-gyártójává válhat, hiszen az akkumulátoripar folyamatosan bővül. Azonban nem elhanyagolható tényező, hogy ez a növekedés évente több százezer tonna akkumulátorhulladék keletkezésével jár, amelynek kezelése és újrahasznosítása már most is komoly kihívások elé állítja az országot.
Éltető Andrea, az ELTE KRTK Világgazdasági Intézet Európai Integrációs csoportjának vezetője rámutatott, hogy Magyarországon a gyenge jogszabályi keretek és a hatósági kapacitások hiányosságai miatt az illegális és veszélyes hulladéklerakás régóta komoly problémát jelent. Az akkumulátoripar gyors fejlődése még inkább fokozza ezt a terhet, hiszen az újonnan keletkező veszélyes hulladék mennyisége a várakozások szerint nagyságrendileg megemelkedik.
Miközben a lakosság körülbelül 69 százaléka elutasítja az akkumulátorgyárakat, a valóság az, hogy hazánk a legnagyobb cellagyártó kapacitással bírhat 2030-ra. A cellagyártás kezdetén a selejtarány magas, de az új technológiák bevezetésével ez várhatóan csökkenni fog. Ennek ellenére a most folyó gyártási folyamatok során még mindig jelentős mennyiségű hulladék keletkezik, amelyet a gyártók gyakran külső szolgáltatóknak adnak át, azonban sok esetben nem tudható, hová kerülnek ezek a veszélyes anyagok.
Az akkumulátoripari veszélyes hulladék két fő kategóriája a selejtes cellák és a kobalt- és nikkelszennyezett oldatok. Jelenleg Magyarországon mindössze két dél-koreai NMP-regeneráló üzem működik, melyek közül az egyik Komáromban, a másik Sóskúton található. A CATL szintén Komáromban szállítja a veszélyes anyagot, ami 2030-ra összesen 186 ezer tonnára nőhet, amely hat gyár termeléséből adódik.
Az újrahasznosító üzemek hiányzó kapacitása és az átláthatatlan hulladékkezelési folyamatok komoly környezeti kockázatokat jelentenek. Elemzések szerint a hazai akkumulátoripar túlfejlesztése során hiányzott a megfelelő stratégiai környezeti vizsgálat, amely most elengedhetetlen lenne az újrahasznosító üzemek bejáratása előtt. A megfelelő helyszín kiválasztása, a víz- és energiaellátás biztosítása, valamint a természeti értékek védelme mind elengedhetetlenül fontos tényezők a jövőbeni tervek során.
Az újrahasznosító kapacitások sürgős bővítése és a jogi keretek megerősítése elengedhetetlen, ha el akarjuk kerülni a közelgő hulladékválságot, amely nemcsak a környezetre, hanem a közegészségre is hatással lesz.
Forrás: www.economx.hu/gazdasag/magyarorszag-akkumulator-gyartas-veszelyes-hulladek.821157.html
