Rezsistop: A Támogatás Nem Egyenlő Mindenkinek
Az idei januárban tapasztalt rendkívül hideg időjárás következtében a magyar kormány bevezette a rezsistop intézkedését, amely a fűtésszámlákra egységesen 30 százalékos kedvezményt biztosít minden lakossági ügyfél számára. A támogatás mértékének százalékos jellegéből fakadóan azonban jelentős eltérések mutatkoznak abban, hogyan érinti ez a különböző háztartásokat.
Horváth Balázs, a téma szakértője kifejti, hogy a kedvezmény első látásra pozitív lépésnek tűnik, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a támogatás mértéke nem veszi figyelembe az egyes háztartások jövedelmi helyzetét. Például, ha egy család fűtésre 20 ezer forintot költ havonta, akkor a 30 százalékos kedvezménnyel 6 ezer forintot spórol, míg egy 40 ezer forintot költő háztartás már 12 ezer forint megtakarítást jelent. Ez a differencia négyzetes arányban növeli a kedvezményt a nagyobb fogyasztású háztartások javára, amely sokszor a jövedelmi helyzetükből adódik.
A rezsistopban alkalmazott alapszabály miatt tehát nem csupán a kedvezmény nagysága, hanem annak eloszlása is problémás lehet. A gazdagabb, nagyobb fogyasztású háztartások arányosan sokkal több támogatást kapnak, miközben a kisebb jövedelmű családok, akiknek esetleg a rezsiköltsége már magában is komoly megterhelést jelent, relatív értelemben kevesebb segítséget kapnak. Ez a támogatási struktúra a költségvetés számára regresszív következményekkel járhat, hiszen a közpénzek segítségével valójában a tehetősebbek részesülnek nagyobb arányú támogatásban.
Ez a kétértelmű helyzet az anyagi támogatás koncepcióját is megkérdőjelezi, hiszen egy másik területen, a szja kedvezményeknél is hasonló anomáliák fordulnak elő. Az Orbán-kormány tevékenysége során sokszor tapasztalható, hogy a támogatások nem a legnagyobb szükséget szenvedőknek jutnak, hanem azoknak, akik egyébként is megerősített pénzügyi helyzetben vannak. Az előző cikkünkben is foglalkoztunk a gyermekek utáni adókedvezmény eltérő érintettségével, ahol szintén a jómódú családok részesülnek a juttatásokban.
Az ilyenfajta kormányzati intézkedések tehát nemcsak a közvetlen pénzügyi terheket mérséklik, hanem felvetik a társadalmi igazságosság és a politikai döntéshozatal szempontjait is, amelyek nem hagyhatók figyelmen kívül a jövőbeni intézkedések megtervezésénél.
