A kormány megtartaná az esőt, de a háztartásoknál még hiányzik valami
Új irányt szabna a kormány a hazai vízgazdálkodásnak: a cél, hogy a lehulló csapadékot ne vezessük el minél gyorsabban, hanem helyben tartsuk, és az aszályos időszakokban hasznosítsuk. A közelmúltban megjelent Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Terv világosan kijelöli az új típusú vízgazdálkodás legfontosabb irányait.
Az új megközelítés szerint a csapadékot, az árhullámok vizét és a tájban megjelenő többletvizet helyben kellene tartani, és a szárazabb időszakokban hasznosítani. A terv a mezőgazdasági vízhasználat átalakítását, az illegális kutak visszaszorítását és a települési csapadékvíz-gazdálkodás megújítását irányozza elő.
A települési vízmegtartás a dokumentumban kis súllyal szerepel, de a megfogalmazás szerint a csapadékvizeknek a településen és annak környékén történő lefolyáslassítására és hasznosítására kell törekedni a korábbi gyors levezetés helyett.
Dienes György, a HYDROKING Kft. ügyvezetője szerint a háztartásoknak is komoly szerepük lehetne: egy átlagos családi ház tetejéről évente akár 70–100 köbméter víz is összegyűjthető. Ehhez azonban állami ösztönzőkre és a jelenlegi vízdíjrendszer újragondolására is szükség lenne.
Magyarországon az újonnan épülő családi házak átlagos alapterülete 140 négyzetméter. Egy ilyen tetőről egy kiadós zápor alkalmával 3-4 köbméter víz is lejöhet, heves esőzéseknél egy órán belül akár 6 köbméter is. Éves szinten 70-100 köbméter víz keletkezik, ami elegendő lehet egy négytagú család egész éves kiszolgálására, ha a 100 literes átlagos ivóvízfogyasztás fele esővízzel váltható ki.
A házilagos megoldásokkal erre kevesen készülnek fel, a víz jelentős része túlfolyón keresztül távozik. A csapadék eloszlásával az a fő probléma, hogy egyre gyakrabban intenzív esőzésekben érkezik a csapadék, nem egyenletesen elosztva.
A probléma nem egyszerűen a tartály mérete, hanem a felhasználás és a megtartott csapadék rendszerszintű hasznosítása. Míg három IBC tartályban 3 köbméter víz marad meg, ami legfeljebb két hétig elegendő a kert locsolására, addig 4-6 köbméter esővíz házon belül hasznosítva másfél-két hónapra biztosíthatja egy négytagú család vízigényét olyan funkciókra, mint a wc öblítés és a mosás.
Magyarország területe csapadékmennyiség tekintetében kettészakadt: az Alpokalján ma is leesik 700-800 milliméter, az Alföldön inkább csak évi 300 milliméterrel lehet számolni. A házon belüli esővíz-hasznosító rendszereknek négy fő eleme van: a szűrő, a tartály, a szivattyú és a szikkasztómű. Ezek tervezése és telepítése a tartály méretétől és a talajszerkezettől függően 800 ezer-1 millió forint, ami nem tartalmazza a házon belüli plusz vízvezetékek kiépítését.
A megtakarítás jelenlegi vízdíjak mellett nem teszi megtérülővé a beruházást, de a háztartás akkor sem marad víz nélkül, ha jelentős korlátozások lépnek életbe vagy üzemzavarok keletkeznek. A ház körüli vízmegtartás hasonlít a hőszigeteléshez, ám míg arra komoly kormányzati támogatási programok voltak, a vízmegtartást ösztönző támogatások idehaza láthatatlanok maradtak.
A jelenlegi vízdíjak fenntarthatatlanok: olyan felhasználást is támogatnak, amit nem kellene, és nem fedezik a hálózati karbantartás költségeit sem. Országos szinten már ma is az ivóvíz 25-30 százaléka vész kárba, szivárog el a rendszerből, mielőtt eljutna a lakásokig.
Hatékony állami ösztönző rendszerek nélkül a háztartási csapadékvíz-megtartás nem fog érdemben hozzájárulni hazánk kiszáradásának megakadályozásához, ehhez ugyanis sok százezer háztartási beruházásra van szükség.
