Romokban a gazdaság, évekre lehet szüksége Magyar Péter kormányának a kilábaláshoz
Míg a reálbérek emelkedése és az újraéledő lakossági fogyasztás ideiglenes támaszt nyújt a magyar gazdaságnak, a siralmas termelékenységi mutatók és az első negyedévre már megjelenő költségvetési hiány tartós növekedési csapdával fenyegetnek. A kérdés, melyre mindenki keresi a választ: mire lesz elegendő az unióból érkező támogatások?
2026. április 28-án, Sarkadi-Illyés Csaba összefoglalójában arra hívja fel a figyelmet, hogy a gazdasági helyzet megértése szoros összefüggésben van a jövőbeni lehetőségekkel. Az Egyensúly Intézet elemzői rávilágítanak, hogy a GDP lassú bővülése 2027-re sem éri el a 2022-es szintet. A bővülés mértéke drámaian csökkent, hiszen míg 2022-ben még 4,6 százalékkal nőtt a gazdaság, addig 2023-ra már 0,8 százalékos, 2024-re 0,5 és 2025-re mindössze 0,3 százalékos csökkenést jeleznek. Az idei évre várt 1,5 százalékos és a 2027-re előre jelzett 2,6 százalékos növekedés, bár némiképp pozitív elmozdulást mutat, továbbra is elmarad a korábbi előrejelzésektől.
A zord gazdasági helyzet ellentmondásai
A gazdasági nehézségek mögött nem csupán a statisztikák rejlő tények húzódnak, hanem komoly geopolitikai tényezők is, mint az iráni konfliktus, amely tovább növeli az energiaárakat és a bizonytalanságot. Az elemzések szerint a háztartási fogyasztás marad a növekedés elsődleges hajtóereje, miközben a családok 2024-től kezdik felerősíteni megtakarításaikat. A reálbér-emelkedés keresletélénkítő hatása szintén jelentős, amelyet támogat a választási év kormányzati intézkedései.
Fontos kérdés azonban, hogy a kormányzat hogyan reagál a gazdaságpolitikai irányvonal kapcsán felmerülő kérdésekre, különösen a fiatalok és a családok szja-mentességére, valamint a többgyermekes édesanyák kedvezményeire. Az új kormányzat még nem alakult meg, de már most látható, hogy a 14. havi nyugdíj jövője és a védett árak sorsa is kérdéses. Míg a választási kampányban a kedvezmények fenntartásáról volt szó, a jelenlegi kommunikáció bizonytalanságot ébreszt.
Beruházások és termelékenységi problémák
A gazdaság újjáépítéséhez azonban nem csupán a fogyasztás ösztönzése elég, hanem a termelés növelése is elengedhetetlen. A beruházási ráta, amely a fix áron számolt mutatók alapján 27 százalékról 21 százalékra csökkent, további aggodalomra ad okot. Az uniós források elakadását, a megfeszített költségvetést és a vállalkozói kivárást emelik ki az elemzők, mint okokat.
Fokozottan aggasztó az is, hogy a magyar gazdaság termelékenységi szakadéka a nagyvállalatok és a kis- és középvállalkozások között155% fölött van. Ez jelentős hátrányt jelent a versenyképesség terén, és kiemeli a kisvállalkozások alacsony digitalizációs szintjének problémáját. A reálbérek 24%-os emelkedése mellett a termelékenységi mutatók mindössze 4%-kal javultak az elmúlt öt évben, amire Kozák Ákos közgazdászként hívja fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy ez a trend közgazdasági nézőpontból tarthatatlan.
Büdzsé és infláció: a jövő kihívásai
A költségvetési helyzet sem túl kedvező, hiszen az éves előirányzott hiány március végére elérte a 81%-át. A nyugdíjkiadások drasztikus, 17,3%-os növekedése tovább fokozza a nyomást az államháztartásra. Kérdés, hogy Magyar Péter sikeresen tudja-e hozni a várva várt uniós forrásokat, és mikor érkeznek meg a hazai üzleti életbe.
Inflációs tekintetben az Egyensúly Intézet óvatos optimizmust sugall, 2023-ra 17,6%-os csúcs után 2026-ra 3,9%-os, 2027-re pedig 3,4%-os ütemet várnak. A lassuló pénzromlást a visszafogott kereslet és a pozitív reálkamatok segítik, de a globális energiaválság és a geopolitikai feszültségek bármikor megboríthatják ezt a pályát.
